EU – a szabadság határai

A belső határok eltörléséhez szigorított külső határellenőrzés kell. Ezért azoknak az országoknak, amelyek szeretnének megfelelni a schengeni követelményeknek, nagymértékű fejlesztéseket kell végrehajtaniuk, mert akik bejutottak az országba, azok már szabadon mozoghatnak az EU egész területén. Ma

többek között Magyarország nyugati, ausztriai határszakasza a schengeni „függöny” keleti része.

Hazánk célja, hogy ez a szigorú határőrizet 2007-re átkerüljön az ország keleti határszakaszaira. Magyarország, a visegrádi négyekként ismert államokkal együtt, 2006 végén adja be a schengeni övezethez való csatlakozási kérelmét. A felkészülés nagy részének pénzügyi fedezetét az Európai Unió támogatja, ez összesen 42,5 milliárd forint. Ebből a keretösszegből a Belügyminisztérium 33,5 milliárd forintot használhat fel, a Vám- és Pénzügyőrég 6 milliárdot, míg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 3 milliárdot.

A fejlesztések eredményét, a különböző szervek felkészültségét, a határőrizeti és más fejlesztéseket a helyszínen ellenőrzi a schengeni értékelő bizottság, majd jelentést tesz a tapasztaltakról az Európai Unió Tanácsának. Ha a Tanács is elfogadja a jelentést, akkor hazánk a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik.

Schengenről Schengen, a Luxembourgban fekvő kisváros neve akkor vált ismertté, amikor 1985-ben Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság és a Benelux-államok (Belgium, Hollandia, Luxembourg) aláírták a személyek ellenőrzésének a belső határokon való – fokozatos – megszüntetéséről szóló Schengeni Megállapodást. Az országok 1990-ben aláírták a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményt, amely meghatározza a belső határok személyforgalom-ellenőrzésének eltörlését. Az egységesítési folyamatnak nagy lendületet adott az 1999. május elsején életbe lépett Amszterdami Szerződés, amelynek szerint a bel- és igazságügyi együttműködés fontosabb elemei a közösségi, első pillér részeivé váltak. Ennek megfelelően a vízum-, a menekültügyi, a bevándorlási és a személyek szabad mozgásához kötődő egyéb politika is közösségi hatáskörbe került.

A hálózat közepe

A feladatokat nem lehetne megfelelő informatikai rendszerek kialakítása és üzemeltetése nélkül megoldani, kezelni. A schengeni mechanizmusban az 1995 márciusától üzemelő Schengeni Információs Rendszer (SIS) adja az összeköttetést a szerződött államok biztonsági hatóságainak hálózatai, adatközpontjai között. A SIS révén a tagállamok rendőrségének tagjai akár az utcán parkoló járőrgépkocsiból is kaphatnak adatokat egyes személyekről, ellopott vagy elveszett tárgyakról, járművekről.

Maga a SIS is több elemből áll. A rendszer magját a Strasbourgban működő C-SIS (Central SIS) adja, amely technikailag támogatja az egész rendszert. A hálózatot az egyes tagországokban működő nemzeti SIS-rendszerek (N-SIS) alkotják, saját adatbázisokat használva. Az N-SIS egységek azonos adatbázisokat használnak, így ezek és a bennük tárolt adatok kompatibilisek. A SIS-rendszert kiegészíti a SIRENE hálózat, amely összeköti a nemzeti és a helyi rendőrségek, az igazságügyi szervek és a vámhatóságok rendszereit. A SIRENE feladata az információk megszerzése, cseréje, a koordináció és a konzultáció segítése.

A SIS-ben több szempont alapján is lehet adatokhoz, információkhoz jutni. Az adatbázisban többek között megtalálhatók a kiadatás miatt körözés alatt álló, a schengeni államok területéről kitiltott vagy kitoloncolás miatt keresett, illetve az eltűnt és a megfigyelés alatt álló személyek adatai. A SIS nagy segítséget ad a tárgyak körözéséhez is, mivel az ellopott vagy eltűnt iratok, tárgyak, gépkocsik mellett a lőfegyverek adatai is elérhetik a tagországok bűnüldözői. Az egyes tagországok N-SIS rendszerei szabványosított formában adják át a rögzített adatokat, így minden országban folyamatosan frissülnek az helyi adatbázisok.

Informatika határok nélkül

A schengeni csatlakozással kapcsolatos magyarországi teendők négy fő területen indukálnak informatikai projekteket. Az első nagyobb terület a határőrizetet érinti. Ez tovább bontható az Európai Unió külső határaként is üzemelő délkeleti és keleti határvidékre, illetve a többi EU-tagállam felé eső határszakaszokra. Nagy terület még az idegenrendészeti, illetve az uniós országok társszerveivel való különböző bűnügyi együttműködési feladatoké is – tudtuk meg Stark Jánostól, a Synergon informatikai szállítócég kereskedelmi igazgatójától.

A növekvő határőrizeti feladatok informatikai és telekommunikációs fejlesztéseket tesznek szükségessé. Ilyen jellegű projekt indult már, például a Határrendészeti Tevékenységet Támogató Rendszer (HTTR) kialakítása. Az egyik elsősorban a külső határok megerősítését szolgálja; telekommunikációs eszközök, rádiókommunikációs és más hálózatokra alapul, illetve vezetésirányítási rendszert építettek ki hozzá. Az Ericsson fővállalkozásával zajló projektben részt vett a Synergon is, amely a keleti határszakaszon telepített kommunikációs rendszert érintette.

Az idegenrendészeté is fontos terület, amelyhez elsősorban a Bevándorlási Hivatal és az Állampolgársági Hivatal rendszerei tartoznak. Itt olyan projektek zajlanak és várhatók még, amelyekhez erős számítástechnikai háttérre van szükség. Pályázatot írtak még ki a külföldiekkel kapcsolatos ügyviteli rendszer korszerűsítésére, a külföldi állampolgárokkal kapcsolatos dokumentumok digitalizálására, elektronikus módon való dokumentálására, az adatok biztonságos tükrözésére távoli helyekre.

A schengeni feladatokra szánt költségvetésből összesen 4,5 millió euró (azaz körülbelül 1,1 milliárd forint) értékű informatikai pályázat jelent már meg. Ezek olyan témákat érintenek, mint a körözési rendszerek továbbfejlesztése, a Határőrség ügyviteli rendszerének korszerűsítése, de ebből az összegből korszerűsödhetik – egy későbbi fejlesztés révén – a Bevándorlási Hivatal ujjlenyomat-kezelő rendszerét is. Az is fontos feladat, hogy az egyes hivatalok, szervek ügyviteli rendszerei, adatbázisai a Schengeni Információs Rendszer (SIS) számára elérhetők, átláthatók legyenek. Az együttműködésnek hangsúlyos szerepe van a különböző bűnügyi szervek között – itt is alapfeltétel az egyes rendszerek kompatibilitása, ennek megteremtéséhez szintén informatikai fejlesztésekre van szükség.

A Synergon várakozásai szerint még idén tud szállítani hardverelemeket a különböző rendszerekhez, illetve a most pályáztatás alatt lévő projektek területén is lesz előrelépés – mondta Stark János. A piac várható nagyságát jelzi, hogy a becslések szerint a schengeni követelményeknek megfelelő eszközök, rendszerek kialakítása, a már meglévők korszerűsítése több tízmilliárd forintos összegbe kerül, tehát az informatikai cégek jelentős megrendelésekhez juthatnak.

Digitális bevetésen Nemcsak a bevetések irányításra, hanem a szolgálatszervezésre is alkalmas lesz a határőrség új számítógépes rendszere, amelyet 2007-re, a schengeni csatlakozás várható időpontjára kell kiépíteni. Az információs rendszer a határok mellett az ország egész területét lefedi majd, s az ország összes határőr-igazgatósága és kirendeltsége része lesz a határrendészeti tevékenységet támogató rendszerének. A Belügyminisztérium már eddig 399 millió forintot fordított a kiépítésre, amely egyelőre az orosházi igazgatóságot és két kirendeltségére terjed ki. A tervek szerint 2005-ben már Orosháza összes kirendeltsége, 2006-ra már minden, a Schengen külső határaival érintett igazgatóság, majd 2007-re az összes kirendeltség bekapcsolódik. A fejlesztéshez további egymilliárd forint szükséges, ehhez azonban a Schengen-alap pénzügy forrásait is igénybe lehet venni. A rendszerrel a határőrség nyomkövetővel felszerelt járműveinek mozgása is grafikus módon nyomon követhető. Így az egyes igazgatóságokon és a budapesti központban is követhető lesz, hogy ki és milyen feladatot lát el. A járművek helyzetét – egyrészt a Határőrség saját rádiófrekvenciáján, másrészt egy mobilszolgáltató hálózatát felhasználva – a rendszer gépjárművekbe telepített eszközei által küldött GPS-koordinátákkal lehet meghatározni. A gyalogos járőrök nyomonkövetése csak a néhány év múlva lesz lehetséges, az Egységes Digitális Rádiórendszer szolgáltatásával.

Fejlődni kell

Eközben az Európai Unióban már a rendszer bővítésén dolgoznak. A Schengeni Információs Rendszer kapacitása a szakértők szerint a jelenlegi 15 tagállamot magába foglaló Uniót még éppen kiszolgálja, az Unió bővítésével azonban a SIS bővítésére is elkerülhetetlenné vált. A második generációs bűnüldöző informatikai hálózat, a SIS-II várhatóan 2005 végére épülhet ki. Az új rendszer nemcsak méreteiben és számítástechnikai teljesítményében hoz majd előrelépést, hanem számos új funkcióval, alkalmazási területtel is bővülhet.

A második generációs Schengeni Információs Rendszer felhasználói eltérő mértékben és mélységben érik majd el az adatbázisokat. Az Europolnak és az Eurojustnak eddig is volt hozzáférése, de a két szervezet közül az Europol lehetőségei lesznek erősebbek, mivel az adatokhoz hozzáadhat, azokat módosíthatja, javíthatja vagy törölheti. Az ügyészek és a bírók az egyes tagországok jogrendjeinek megfelelően hozzáférhetnek majd az Európai Körözési Listához, amely a tagállamok minden körözés alatt álló személyét tartalmazza. A körözési adatokat az egyes államok rendőrségeihez és más szerveihez nem közvetlen a SIS-II-n, hanem a SIRENE-n vagy az Interpolon keresztül juttatják el.

Gigantikus adatbázis

Egyre nagyobb fejtörést okoz a nemzetközi terrorizmus és a szélsőséges mozgalmak elleni harc, hiszen már az EU területén belül is történt terrorcselekmény, illetve sok személyt, csoportot figyelnek a hatóságok. A fejlesztések egyik fontos célja, hogy a SIS adataihoz hozzájuthassanak a felderítéssel és az elhárítással foglalkozó szakszolgálatok is, illetve létrejöjjön a kifejezetten a terroristákkal és a terroristagyanús személyekkel foglalkozó adatbázis. A szakemberek szerint ezekkel a lépésekkel elérhető, hogy a hatóságok jobb riasztási és közbeavatkozási terveket készítsenek és alkalmazzanak, így hatékonyabban tudnak majd harcolni az egyes tagállamok határain és a schengeni függönyön egyaránt átnyúló terrorszervezetekkel szemben.

Jogi, elsősorban adatvédelmi aggályokat is felvet azonban az egyre nagyobb tudású, egyre több információt tároló SIS-rendszer. Egyes szakértők szerint nincs kellőképpen meghatározva, hogy milyen biztonsági szervezetek és milyen mélységben férhetnek majd hozzá az adatokhoz. Nem tartják kellőképpen tisztázottnak például azt sem, hogy a korlátozott elérhetőségű terrorista-adatbázisba pontosan milyen adatok, információk kerülnek bele, és ezek milyen körülmények között használhatók fel. Az is pontosításra szorul, hogy az összegyűjtött adatok milyen célokra használhatók, illetve milyen adatbiztonsági garanciákat kell adni a SIS-ből kikerülő információkhoz.

Márpedig óriási tudásbázisról van szó: már 2001 végén 10,5 millió rekordot tartalmazott a SIS adatbázisa. Ez a mennyiség az elmúlt években dinamikusan növekedett, így a SIS tartalmazza a világ egyik legnagyobb bűnüldözői adatbázisát. Ezt elősegíti, hogy egyre szigorodik az egyes EU-tagországok menekültpolitikája, illetve a madridi terroresemény után fokozottabban „komolyan vett” terrorizmus elleni harc. A vizsgálatok és a nyomozások számának növekedése persze a SIS-adatbázis növekedésével, illetve a rendszer erőforrásainak „csúcsra járatásával” is együtt jár.

Folyamatos fejlesztés

Nemcsak Magyarországnak mint új EU-tagállamnak, hanem az egész közösségnek folyamatos feladatot ad tehát a határőrizetet és a bűnüldözést támogató nemzeti és uniós informatikai rendszerek fejlesztése. A fejlődés nem áll meg: már ma is többféle személyazonosító irattal lehet átlépni a külső és a belső határokat, de a távolabbi jövőben elterjedhetnek az intelligens, lapkával ellátott műanyag személyi igazolványok.

Ez várhatóan lassabb folyamat lesz, de már a mostani fejlesztéseknél figyelembe kell venni ezeknek az eszközöknek a későbbi megjelenését, kezelését. Ehhez azonban az is kell, hogy a majdan kialakított SIS-2 ezeket az eszközöket előírja, de most még csak a tagországok párbeszéde zajlik az intelligens plasztikkártyák bevezetéséről. Hasonlóképp a jövőben várható a biometrikus adatokra alapuló eszközök, rendszerek megjelenése.

Az EU a fejlesztésekhez pénzügyi támogatást is ad, így a hazai kormányzati szervezeteken múlik, hogy mikorra sikerül valóban teljesíteni a schengeni kritériumokat, és mikor lehet mindenféle ellenőrzés nélkül kiruccanni Bécsbe – enni egy Sacher-tortaszeletet.