Újabb terepe van a hagyományosnak mondható osztrák-magyar versenyfutásnak. Ezúttal Horvátországban a bankprivatizáció területén mérkőzhet meg egymással a honi és az ausztriai piacvezető cég. Ahogy a zágrábi lapok fogalmaztak: az OTP vagy az Erste viheti a zadari Nova Bankát.
|
A horvát tőkepiaci körökből kiszivárgott zágrábi információk szerint hamarosan sor kerülhet a zadari székhelyű középbank, a Nova Banka privatizációjára. Az elsősorban az adriai régióra koncentráló Nova Banka 99 fiókkal működik, s az elmúlt években folytatott aktív akvizíciós stratégiának köszönhetően Horvátország hetedik legnagyobb bankjává nőtt. Mérlegfőösszege 600 millió kunát mutat, ami 33 forintos árfolyamon számolva, horvát viszonylatban tekintélyesnek mondható.
Az OTP szempontjából érdekes lehet, hogy a Nova Banka a vállalati ügyfélkör mellett főként a lakossági szektorban, azon belül is a lakossági betétgyűjtés terén épített ki erős pozíciókat. A horvát bank 300 ezer lakossági ügyfelet számlál, 58 ATM-et üzemeltet, s 500 kártyaelfogadó ponttal áll szerződésben. Az ATM-ek és a kártyaelfogadó-helyek többsége a tengerparton található. Elemzők szerint mutatói alapján a Nova Banka hatékonysága ugyan messze elmarad az OTP-csoport átlagától, piaci pozíciói alapján mégsem látszik rossz befektetésnek.
|
A Nova Banka egyik, ráadásul nyilvánvalóan esélyes kérője a magyar OTP. Igaz, ebbe, zágrábi információk szerint, még a HVB Croatiának és az Erste Banknak is lesz beleszólása. Különösen érdekes ebből a szempontból az Erste szerepe, hiszen alig néhány hónapja, hogy az osztrák pénzintézet elhalászta az OTP orra elől a Postabankot.
Nem kell jóstehetség ahhoz, hogy feltételezzük, a Nova Bankáért az OTP és az Erste vívja majd a végső harcot. A magyar bank zágrábi erőfeszítései korántsem jelentik azonban, hogy Csányi Sándor bankvezér a délszláv térségben csupán egyetlen vasat tartana a tűzben. Az OTP szinte akvizíciós lázban ég, alig néhány napja kezdte meg az ötödik legnagyobb szerb hitelintézet, a Jubanka a.d. átvilágítását.
A belgrádi székhelyű bank, melynek többségi, 88 százalékos részvénycsomagjára október végéig lehet kötelező ajánlatot tenni, azért lehet előnyös akvizíciós célpont, mert a délszláv háború, majd a nemzetközi blokád és a NATO-bombázások által visszavetett szerbiai piac még a térség többi nemzeti piacához képest is kiemelkedő növekedési potenciállal kecsegtet.
A Jubanka a múlt évet mintegy 217 millió euró mérlegfőösszeg mellett közel 7 millió euró veszteséggel zárta. Saját tőkéje idén májusban 116 millió euró volt.
A szerb hitelintézet állami tulajdonrésze iránt eredetileg nyolc bank érdeklődött, végül három – az OTP Bankon kívül a francia Societé Générale és a görög Alpha Bank – tett ajánlatot. Radovan Jelasity, a szerb jegybank elnöke június elején 112-115 millió euróra becsülte a Jubanka állami tulajdonrészének értékét, s reményét fejezte ki, hogy ez lesz a legkisebb ár, amelyért túladnak rajta.
Ki lép olajra Szerbiában?
Nem a banki szféra az egyetlen, ahol nyomon követhető az osztrák–magyar versenyfutás. A kőolajiparban már évek óta „akvizíciós csatákat” vív egymással az OMV és a Mol.
A magyar cég talán leglátványosabb sikere a horvát INA 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagjának megszerzése volt az OMV-vel szemben. Igaz, az osztrák cég látványosan visszavágott Romániában, ahol a Petrom-tenderen sikerült célegyenesbe kerülnie, s így a kizárólagos tárgyalások jogát kivívnia. Emellett az OMV az elmúlt hónapokban szlovéniai pozícióit is megerősítette, miközben nem kérdéses, hogy a szlovák piacon a Mol a meghatározó játékos.
A nagy kérdés az, hogy ki vásárol be Szerbiában. A Beopetrol tenderen ugyan nevető harmadikként az orosz Lukoil került célegyenesbe, de továbbra is befektetőkre vár a szerb piac legerősebb szereplője, a Naftna Industrija Srbije (NIS), amely a hozzá tartozó Jugopetrol és a Vajdaságban ismert NAP márkák révén déli szomszédunknál országosan 39 százalékos piaci részesedést tudhat magáénak.
