Hosszú huzavonát követően kiírta a nyilvános, egyfordulós pályázatot a Tokaj Kereskedőház Rt.-re az ÁPV Rt. A 197 ezer, egyenként 10 000 forint névértékű, névre szóló törzsrészvény a társaság jegyzett tőkéjének 85 százalékát képviseli. Amennyiben eredményes lesz a pályázat, az ÁPV Rt. további 35 ezer, egyenként 10 000 forint névértékű törzsrészvény kedvezményes megvásárlásának a lehetőségét ajánlja fel a munkavállalóknak.
|
A pályázat kiírásával az is eldőlt, hogy hiába lobbiztak a hegyaljai polgármesterek. Tizenhét tokaj-hegyaljai település ugyanis korábban azzal fordult az állami privatizációs és vagyonkezelő szervezethez, hogy térítésmentesen szeretnének tulajdonossá válni a privatizáció előtt álló sátoraljaújhelyi központú Tokaj Kereskedőház Rt-ben. Az ÁPV Rt. azonban elutasította az önkormányzatok kérelmét, mondván, a kormány már korábban döntött, s a privatizációs szervezet nem tehet mást, mint végrehajtja a feladatot.
Ezt követően ugyan az önkormányzatok felülvizsgálati kérelemmel fordultak Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, de a kormányváltás „viharában” a Miniszterelnöki Hivatal azt a választ adta: a pályázók közül az ÁPV Rt. választ majd, de figyelembe veszi a cég által jelenleg is képviselt értékek megőrzését. Annál is kevésbé támogatták a cég ingyenes önkormányzati tulajdonba adását, mivel a Tokaj Kereskedőház Rt. több milliárd forintot ér, s éves szinten közel 3 milliárd forintos forgalom mellett 300-400 millió forint nyereséget termel.
|
A térségi önkormányzatok arra hivatkoztak, hogy a privatizáció esetén nem látják biztonságban a munkahelyeket. Érdekes ugyanakkor, hogy a rendszerváltás után Hegyalján éppen a megtelepedett külföldi cégek költöttek milliárdokat a tokaji népszerűsítésére. Olyannyira a zsebükbe nyúltak, hogy azt lehet mondani, a tokaji borászat fellendítésében, az aszú nevének külföldi megismertetésében az elmúlt másfél évtizedben a nagy külföldi befektetők tették a legtöbbet.
Az imázs javításához az is hozzátartozott, hogy a világ sztár borszakíróit, egyebek között Hugh Johnsont csábították Hegyaljára, ismerjék meg “a királyok bora, a borok királya” zamatát, minden mást felülmúló értékeit. Nem utolsósorban a saját, külföldi kereskedelmi hálózatukon és kapcsolataikon keresztül a világ legelegánsabb “presztízs” éttermeiben és szállodáiban, borszaküzleteiben kezdték forgalmazni a valóban pompás italokat. Magyarán megkeresték azt az értő közönséget, amely képes és hajlandó is sokat fizetni a tokaji aszúért.
150 milliós bánatpénz
A közzétett tenderkiírás szerint a nyertes pályázó a munkavállalóknak felajánlott, de általuk át nem vett részvényeket is köteles az törzsrészvények adásvételénél meghatározott árfolyamon és feltételekkel megvásárolni. A nagyobbik pakett legfeljebb 10 százalékát kárpótlási jegyben is megveheti a vásárló.
A kereskedőháznál 100 millió forint tőkeemelés szükséges, de csak 80 milliós emelést vár el az ÁPV Rt. Ezt az összeget a vételár kifizetésével egy időben kell megfizetnie a vevőnek. A fennmaradó részt pedig legkésőbb 2005. szeptember 30-áig. Az ajánlatok benyújtására meghatározott napig az ajánlattevőnek 150 millió forint bánatpénzt kell átutalnia az ÁPV Rt.-nek. A pályázatokat november 4-éig lehet benyújtani.
