A nagykövet fontosnak nevezte a politikai stabilitás megőrzését, ugyanakkor utalt arra: világossá kell tenni, hogy ami ma Magyarországon történik, az az ország belügye. Az unió országaiban léteznek bizonyos demokratikus alapszabályok, a demokratikus intézmények ugyanakkor országonként eltérőek lehetnek – mondta a távozó diplomata. Ezzel összefüggésben meggyőződésének adott hangot, hogy az ország képes lesz megoldani a kialakult problémákat.
Az ország európai uniós csatlakozásával kapcsolatban elismerően szólt Jürgen Köppen arról a teljesítményről, amelyet Magyarország a tizenöt évvel ezelőtti politikai és gazdasági fordulat óta ért el. Az Európai Unióhoz való csatlakozás Magyarország számára biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy az ország a felzárkózást a lehető legsikeresebben hajtsa végre – mondta. Kifejtette: ez a felzárkózás egyaránt vonatkozik az életszínvonalra, az infrastruktúrára, a közigazgatás minőségére és a jogrendszerre.
Reményét fejezte ki, hogy folytatódik az állami szektor reformja, és Magyarország a versenyben ki tudja használni azokat az előnyöket, amelyek földrajzi fekvéséből és a jelenlegi alacsonyabb munkabérekből fakadnak. A nagykövet fontosnak nevezte, hogy Magyarország a csatlakozásból fakadóan az eddiginél nagyobb politikai befolyásra tehet szert, hallathatja hangját az EU politikai állásfoglalásainak kialakításában, és az unión kívül is nagyobb súlya lesz a nemzetközi közösségben.
Jürgen Köppen kiemelte az euró-, valamint a schengeni övezethez történő csatlakozás szükségességét, ami elengedhetetlen az uniós tagságból fakadó előnyök teljes kihasználásához. Szólt arról, hogy a régi tagállamok Magyarországtól és a többi új belépőtől várják a gazdaság dinamizálását az unióban. Meggyőződését fejezte ki, hogy a bővítéssel az EU nemzetközi téren nagyobb súlyra tesz szert.
Ezzel összefüggésben fontosnak nevezte a stabil kapcsolatok kialakítását Délkelet-Európa, illetve a Balkán irányában, amiben szavai szerint Magyarország jelentős szerepet tölthet be, hiszen a térségben rendkívül fontos országnak számít. A nagykövet reményét fejezte ki, hogy Magyarország mind az életszínvonal, mind az infrastruktúra terén belátható időn belül eléri a nyugat-európai szintet.
Szólt arról, hogy nagyobb munkaerő-mobilitásra lenne szükség. Kiemelte: amennyiben a jelenlegi átmeneti időszak után az Európai Unión belül is biztosítják a munkaerő szabad áramlását, a magyar munkavállalóknak készen kell állniuk arra, hogy nagyobb számban dolgozzanak külföldön, és megragadják a kínálkozó esélyeket. Hangsúlyozta az idegen nyelvek ismeretének szükségességét, különös tekintettel arra, hogy Magyarország ezen a téren elmaradt néhány szomszédos országtól.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy további javulást kellene elérni a közigazgatás és a jogrendszer működésében, és elengedhetetlen az egészségügy helyzetének javítása. Jürgen Köppen – aki három évet töltött Magyarországon – hangsúlyozta, hogy a jövőben sem kíván elszakadni az országtól és tapasztalataival segíteni kívánja előrehaladását.
