A Reuters által pénteken megkérdezett 14 elemzőből kilencen arra számítanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfői ülésén 25-50 bázisponttal lejjebb viszi az irányadó kamatot.
“Tovább folytatódhat a májusban abbamaradt óvatos kamatcsökkentés, ezért 0,25 százalékpontos módosítást várok” – felelte az MTI kérdésére Vojnits Tamás. Az OTP Bank vezető elemzője szerint az inflációs kilátások kedvezőbbé váltak és alapvetően ez indokolja a kamatmérséklést.
“Ha az áfa- és jövedékiadó-emeléstől megszűrt áremelkedési ütemet nézzük, akkor a júliusi 7,2 százalék jelzi, hogy az adóemelések nem gyűrűztek be teljes egészében az árakba, és az év végére reális a 6,1 százalékos év/éves infláció” – mondta az elemző.
Az OTP Bank az év hátralévő részében 150 bázispontos kamatcsökkentést vár, a jövő év végére pedig 4,5 százalékos inflációt” – tette hozzá Vojnits Tamás.
Fél százalékpontos kamatcsökkentésre számít hétfőn Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője, aki elsősorban a forint erős árfolyamával indokolta a várható döntést.
“Az MNB nem vállalhatja fel azt a veszélyt, hogy a forint a sáv erős szélét súrolja, hiszen az elmúlt napokban többször is állt 12 százalék felett a sáv erős oldalán” – mondta.
A hétfői határozatnál fel kell oldania az MT-nek azt a dilemmát, amely a korábbi döntési mechanizmusból fakad: ennek lényege, hogy az infláció várható alakulását, a fizetési mérleget, a kamatkülönbözetet és az árfolyam alakulását mérlegre téve kell lépnie, illetve változatlanul hagynia a kamatot – magyarázta az elemző.
Ha ezeket a tényezőket külön-külön vizsgáljuk, akkor – az árfolyamot leszámítva – a második variáns valószínűsíthető, azaz nem változnak a kamatok – vélte Török Zoltán. Hozzátette: az infláció csak lassan csökken, és augusztusban ismét felfelé módosulhat. Ráadásul elképzelhető, hogy az MNB hétfőn publikálandó új inflációs jelentésében a 2005 decemberére vonatkozó prognózisát 4,3 százalékra emeli a jelenlegi 4 százalékról a dráguló olajárak miatt.
Ami a kamatkülönbözetet illeti, ez a 10 éves német és magyar kötvények esetében az áprilisi 390 bázispontról július-augusztusra 430 bázispontra nőtt, azaz ekkora felárral hajlandók a külföldi befektetők finanszírozni a magyar államadósságot – értékelte a folyamatot Török Zoltán.
