Az elutasított előterjesztés például jogot biztosítana az olajkutató társaságoknak, hogy ki is termeljék a felkutatott olajkészleteket, szemben a mostani gyakorlattal, ahol a kormány által kiírt tender keretein belül a sikeres feltáró cégnek még versenyeznie kell a bányászati jogok elnyeréséért. Az öt éves reformtervezet lehetőséget biztosítana a külföldi bankoknak is, hogy leányvállalatokat nyissanak Iránban, vagy állami bankokat privatizáljanak.
Elemzők szerint nem valószínű, hogy Irán külföldi tőke nélkül meg tudná valósítani azt a célját, hogy 2020-ig megduplázza kőolaj exportját, amely így elérné a napi 8 millió hordót. Az elmúlt években a magas olajárak segítették az ország fejlődését, de a szakértők szerint a további expanzióhoz Irán gazdaságának fokozatosan függetlenednie kellene az olaj kizárólagosságától.
A tervezet elutasítása egyértelműen az iráni reformisták további hanyatlását jelzi, akik februárban elvesztették vezető szerepüket a parlamenten belül.
