Bő fél évvel ezelőtt a mostani helyszíntől mintegy nyolcszáz méterre már volt egy kisebb robbanás a törökbálinti Pyro-Technic Kft. telephelyén. „Akikor szerencsére nem történt nagyobb baj, de ettől függetlenül is a munkatársaink pontosan tudták, hogy milyen veszélyes anyagokkal dolgoznak” – nyilatkozta a Figyelőnek múlt pénteken Csényi Zoltán kereskedelmi igazgató, nem sokkal azután, hogy harmadik munkatársa holttestére is rábukkantak a katasztrófavédelem és a rendőrség szakemberei.
A kereskedelmi vezető azt hangsúlyozta, hogy valamennyi kollégája biztonsági oktatásban részesült, a céget auditálták, minőségi tanúsítással rendelkezett, s két hónappal ezelőtt az ORFK és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szakértői helyszíni bejárás során ellenőrizték a raktárt, azt követően adták meg a szükséges engedélyeket. Arra a kérdésre, hogy mi okozhatta a robbanást, Csényi Zoltán azt válaszolta, maga sem tudja, mert a hatóságok nem engedik a cég vezetőit a helyszínre.
Hibalehetőség
Nos, azóta sok mindenre fény derült, sőt a kft. vezetői időközben már a rendőrségi cellát is megjárták. Korántsem volt ugyanis minden szabályszerű a telephelyen. A társaság engedély nélkül tárolt nagy mennyiségű feketelőport a raktárban, az robbanhatott fel először, lángba borítva a többi, mintegy 50 tonna legálisan tárolt pirotechnikai eszközt is. A minden részletre kiterjedő vizsgálat néhány hét múlva fejeződik be, az illetékes hatóságok azt követően tesznek javaslatot arra, milyen jogszabályi változtatás szükséges ahhoz, hogy a jövőben ne következzen be hasonló tragédia.
Az ellenőrzés nem korlátozódik a törökbálinti telephelyre, megvizsgálják az országban található mind a 27, pirotechnikai eszközök gyártásával és tárolásával foglalkozó vállalkozást – hangsúlyozta Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője lapunk megkeresésére. „A Pyro-Technic Kft.-nél a július eleji ellenőrzés során apróbb szabálytalanságokat észlelt a hatóság, a helyszíni ellenőrzéskor nem tudták bemutatni a munkatársak tűzvédelmi bizonyítványát, ám olyan körülmény nem merült fel, amely miatt kezdeményezni kellett volna a telephely működésének felfüggesztését vagy végleges bezárását” – mondta Dobson.
Mindezek után miként lehetséges, hogy bár néhány héttel ezelőtt egymással párhuzamosan több hatóság, köztük a rendőrség is mindent rendben talált, mégis több tonna feketelőpor került a helyszínre? Erre a kérdésre a szóvivő azt felelte, csak azt tudják ellenőrizni, ami a raktártérben látható: a katasztrófa-védelem nem rendelkezik házkutatási jogkörrel, és a rendőrség sem „csaphat le minden veszélyes üzemre mindennap”. Nincs százszázalékos biztonság, az ellenőrök sem biztos, hogy észreveszik a szabálytalanságot, ugyanakkor sok esetben nem szándékos jogsértés, hanem emberi mulasztás idézi elő a tragédiát. „Minden tevékenységben ott rejlik a kockázat, az emberi hibalehetőség”- mutatott rá a szóvivő.
A pirotechnikai raktárak és gyártó egységek veszélyes vegyi üzemeknek minősülnek, s attól függően tartoznak a magasabb vagy alacsonyabb kockázatú ipari létesítmény kategóriájába, hogy milyen minőségű és mennyiségű veszélyes anyaggal dolgoznak. A veszélyes anyagokat és technológiát alkalmazó üzemeknek 2004 eleje óta biztonsági jelentést kell készíteniük, a hatóságok ennek alapján jelölik ki a biztonsági zónákat. Emellett védelmi tervvel is kell rendelkezniük a környezetkárosító hatás elhárítására. Jó hír, hogy valamennyi kiemelten veszélyes üzem eleget tett e követelménynek, s a szükséges hatósági jóváhagyást is megkapták. Magyarországon 110 veszélyes üzem működik, közülük az általuk használt tűz-, robbanásveszélyes és mérgező anyagok mennyisége alapján 46-ot soroltak felső küszöbértékű kategóriába (lásd a térképet).
Seveso-direktíva
Most az önkormányzatokra vár a feladat, hogy az ipari balesetek elleni védekezésről szóló európai uniós szabályozásnak, az úgynevezett Seveso-direktívának megfelelően tájékoztassák a lakosságot a környezetükben működő üzemek főbb jellemzőiről, s arról, mi a teendő, ha katasztrófa következne be. A lakossági tájékoztató és monitoring rendszer kiépítésére épp az elmúlt hetekben írt ki tendert az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság mintegy 1,5 milliárd forint értékben, elsősorban védőeszközök beszerzésére és a tűzoltóság tevékenységének fejlesztésére.
A tervek szerint 2008-ig 6,8 milliárd forintért az országban mintegy 24 veszélyes anyaggal foglalkozó üzem körül épül ki új lakossági riasztórendszer. Ez vegyi és meteorológiai szondákból áll majd, amelyek folyamatosan mérik a levegő vegyianyag-koncentrációját, és egyidejűleg követik az időjárási viszonyokat is. Ha a veszélyes anyagok, például klór, benzol, hidrogén-fluorid, ammónia értéke meghaladja a határértéket, a rendszer automatikusan riasztja az illetékes hatóságokat.
Az automatizált, csak a veszélyesség szempontjainak engedelmeskedő riasztástól azonban még távol állunk. Ha szennyezés történik, inkább a titkolózás, elkendőzés jellemző, miként történt legutóbb Esztergom környékén, ahol a mai napig nem lehet tudni, hogy pontosan milyen összetételű gyógyszeripari melléktermék került a dorogi hulladékégetőből a Dunába, valamint a folyó menti város ivóvízhálózatába.
Gyanútlanul
Ugyanígy a gyömrőiek sem kaptak megfelelő tájékoztatást arról júniusban, hogy a PEVDI Vegyipari Kft. telephelyéről milyen összetételű mérges gázok kerültek a levegőbe. Elgondolkoztató, hogy a július utolsó napjaiban példásan intézkedő helyi ÁNTSZ, amely lakossági nyomásra felfüggesztette a PEVDI működését, néhány hónappal korábban miért adta meg a szükséges szakhatósági hozzájárulást az üzem működéséhez. A törökbálintiaknak sem volt fogalmuk arról, hogy a közvetlen környezetükben milyen mennyiségű, s főleg milyen pusztításra képes robbanóanyagot tárolnak. „Csak sejtettük” – fogalmaztak a katasztrófa óráiban.
„Átfogó, részletes ellenőrzés alá kell vonni az ország valamennyi veszélyes üzemét, hogy betartják-e a nemzetközi és hazai biztonsági előírásokat” – hangsúlyozta lapunknak Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője. A környezetvédelmi szervezet álláspontja szerint, mint ahogy más területeken, a veszélyes üzemek működésében is az okoz problémát, hogy bár a jogszabályaink eurokonformok, azok betartása és ellenőrzése már kívánnivalót hagy maga után. Jávor szerint folyamatos kontrollal meg lehetne előzni a törökbálintihoz hasonló katasztrófákat, ám félő, hogy az ellenőrzéshez nincs elegendő forrás és szakember. „Veszélyes anyagok tárolásánál nem szabad bagatellizálni a kockázatot, önmagában is rizikót jelent, ha adott helyen nagy volumenben raktároznak veszélyes anyagot, mert akkor is bekövetkezhet a tragédia, ha rutinszerűen tartják be a biztonsági előírásokat” – fejtette ki a Figyelőnek Ámon Ada, az Enegia Klub Környezetvédelmi Egyesület igazgatója. Az engedélyező hatóságok részéről is indokolt a nagyobb óvatosság, nemcsak akkor, ha már bekövetkezett a katasztrófa.
Ámon Ada utalt arra, hogy a paksi 2-es blokk újraindításáról szóló döntés is legalább ilyen nyugtalanító. „Ha nem egyértelmű és átlátható a menedzsment és a felügyelő hatóság szándéka, s zavarosan indokolják meg a döntéseket, megkérdőjelezhető, hogy a biztonsági szempontok megfelelő prioritást kapnak” – fogalmazott az Energia Klub igazgatója. Ámon Ada szerint nem helytálló az az érvelés, hogy lezárult a kárelhárítás érdemi szakasza, merthogy az összetöredezett fűtőelemek kiemelésére csak ezután kerül sor. Az Energia Klub vezetője úgy véli, az Országos Atomenergia Hivatal is túl könnyen adta meg a jóváhagyást az újraindításra, a szakaszos engedélyezési procedúra helyett egyetlen aktussal biztosított szabad kezet az erőmű menedzsmentjének. Az erőmű kettes blokkja egyébként a tervek szerint augusztus 23-án indul újra, s első nekifutásra 130 napig üzemel. Az újraindítást megalapozó szakvéleményeket üzleti és szerzői jogokra hivatkozva nem hozták nyilvánosságra.
