Az elemzőket nem lepte meg a júliusi inflációs adat. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy azonosan ítélik meg a fogyasztói árak júliusi alakulását. Csak annyi biztos, hogy az infláció üteme nem változott az előző hónaphoz képest, vagyis júliusban 7,2 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szintet – közölte a KSH.
|
Júliusban a fogyasztói árak összességükben nem változtak az előző hónaphoz viszonyítva. A tavalyi év azonos időszakához képest 7,2 százalékkal növekedtek.
A KSH jelentéséből az is kitűnik, hogy az idén az első hét hónapban átlagosan 7,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanakkor a havi maginfláció júliusban 0,3 százalék volt, éves szinten pedig 5,9 százalék.
Az adatok nagyjából a várakozásoknak megfelelőek. A piac 7,2 százalék körüli éves és 0,014 százalék körüli havi inflációt várt.
|
Az elemzőket nem lepte meg a júliusi inflációs adat, de eltérően vélekednek értelmezéséről. “Változatlanul optimista vagyok, augusztusra 0,3 százalékpontos havi csökkenést tartok valószínűnek” – hangsúlyozta Barta Judit, a GKI Rt. kutatásvezetője.
Elmondta: az év hetedik hónapjában az elemzők várakozásával egybeesett az infláció alakulása, bár a GKI már júliusban is 0,3 százalékpontos csökkenést várt az előző hónaphoz képest. Véleménye szerint az infláció júliusi alakulását befolyásolta, hogy az élelmiszerárak nem csökkentek olyan mértékben, amennyire a szezonális hatások miatt várható lett volna. Ennek oka a sertéshús fogyasztói árának alakulása – vélekedett.
|
Óvatosabban fogalmazott Nyeste Orsolya, az Erste-Postabank elemzője, aki valamivel pesszimistább volt, 7,1 százalékos tizenkét havi pénzromlást várt júliusra. Igaz, hogy ettől nem tért el lényegesen a KSH által közzétett 7,2 százalékos adat, mégis úgy vélekedett a FigyelőNet kérdésére, hogy augusztusban lehet egyfajta visszacsapás, vagyis korántsem tekinthető év végéig tartó trendnek az infláció megtorpanása.
Szerinte ugyanis a júliusi infláció alakulásában nagyon sok szezonális hatás érvényesült. Így többek között a ruházati cikkek és a szezonális élelmiszerek árának csökkenése mérsékelte az ütemet. Ezzel ellentétesen hat azonban a szolgáltatások és a nem szezonális élelmiszerek ára, s persze, az olajár inflációs nyomásáról sem szabad megfeledkezni. Az Erste-Postabank elemzője szerint így év végére 6,3 százalékra mérséklődik az infláció, éves átlagban pedig 7 százalék körül lesz.
Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője is a szolgáltatások árának emelkedésére hívta fel a figyelmet, de ez szerinte kevésbé ad okot az aggodalomra, szemben az élelmiszerárakkal, ahol már kezdenek körvonalazódni a kockázatok. Így például a sertéshús ára egy hónap alatt 13 százalékkal, éves szinten 30 százalékkal nőtt, ami részben a csökkenő kínálatot tükrözi. Mint mondta, arra számít, hogy az év hátralévő részében is magas szinten marad a feldolgozott élelmiszerek ára.
Ezzel együtt az OTP elemzője úgy véli: augusztusban a pénzromlás várhatóan 0,3-0,4 százalékponttal csökken júliushoz képest. A 12 havi visszatekintő árindex pedig 7,1-7,2 százalék lesz.
Kamat, export, árfolyam
Nincs könnyű helyzetben a jegybank, ha magas infláció mellett tűnik túl erősnek a nemzeti valuta. Ilyenkor ugyanis az export megdrágul, s a versenyképességi problémák miatt kamatcsökkentést követelnek a hazai termelők. Az alacsonyabb kamat ugyan elriasztja a spekulatív tőkét a valutától, ami ezután gyengülni kezd, de az inflációs veszély jelentősen korlátozza a monetáris politika mozgásterét – fiskális megszorításokért, pénzügyminiszteri szigorért kiáltanak ilyenkor a közgazdák.
A szokatlanul erős, 14 havi árfolyamrekordot döntő forint kapcsán hetek óta téma, hogy mikor vág kamatot a Monetáris Tanács. Egy hete az elemzők úgy vélekedtek, hogy a jegybank döntését vélhetően formálja a mostani inflációs adat is. Annál is inkább, mert a magas árfolyam fundamentálisan kevéssé megalapozott, s jobbára a dollár- és a zloty hatásának számlájára írható.
A mostani inflációs adatok tükrében Nyeste Orsolya, az Erste-Postabank elemzője úgy vélekedett, hogy a KSH-közlemény a kamatcsökkentés ellen szóló érv. A szezonális hatások túlsúlya miatt ugyanis előfordulhat, hogy az év végére várt 7 százalék körüli 12 havi infláció 7,4 százalékra erősödik. Ez a lehetőség annál is inkább visszatarthatja a Monetáris Tanácsot, mert a mostani adat múltbéli, míg a kamatdöntéseket a jövőre vonatkozó várakozások motiválják.
