Egyetértett az OÉT munkavállalói, munkaadói és kormányzati oldala a pénteki plenáris ülésen a korkedvezményes nyugdíjrendszer fenntartásában, a jelenlegi szabályok, finanszírozási feltételek közös felülvizsgálatában.
A közös szakmai munka idejére, az új jogszabály elfogadásáig, a jelenlegi feltételekkel vehetik majd igénybe a nagy terhelést jelentő munkakörökben a dolgozók a korkedvezményes nyugdíjazást. 2007. január 1-jéig az OÉT szándéka szerint.
A vitában a kormányzati oldal javasolta, hogy a jelenlegi szabályok felülvizsgálata során elsőként a feszültségeket jelző szakmákkal, így például a buszvezetők problémájával foglalkozzanak.
A munkaadói oldal nem tud támogatni egy olyan megoldást, hogy bővítsék a jelenleg 850 korkedvezményes munkakör számát. A jelenlegi jegyzékben szereplő, de valamilyen okból onnan kikerülő munkakörökről mint például a buszvezetők, viszont hajlandók tárgyalni – közölte a munkáltatók képviselője.
Borsik János az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, a munkavállalói oldal szóvivőjeként azt szorgalmazta az ülésen, hogy a jelenlegi szabályok, finanszírozási forma felülvizsgálatát, az új szabályok előkészítését még a jelenlegi kormányzat időszakában fejezzék be. Ez adna garanciát számukra a régóta húzódó probléma megoldására.
A kormányzati oldal szerint nehéz lesz valamennyi részletkérdésben konszenzust elérni a szociális partnerekkel, ehhez idő kell. Így az új jogszabályok előkészítését a kormányzati oldal szerint nem célszerű 2006. szeptember 30. előtti időpontnál előbbre vállalni. Ugyanakkor a kormányzati oldal az ütemtervhez egy olyan záradékot javasolt, amelyben a szociális partnerekkel együtt kijelenti: célul tűzik ki, hogy a munkát még a jelenlegi kormányzati időszakban elvégzik. Ezt a javaslatot a szakszervezeti oldal elfogadta, bekerült az ütemtervbe.
Megegyeztek a felek abban is, hogy 2005 februárjában az addig elvégzett munkát az OÉT értékeli, s akkor állapodnak meg a további ütemezésről. A szakszervezeti oldal javasolta, hogy készüljön felmérés szeptemberig a buszvezetők problémájáról. Ez a szakma ugyanis nehezményezi, hogy a korszerűbb járművekkel közlekedők nem részesülnek a korkedvezményben. A részletes felmérést követően kezdődhet a tárgyalás a probléma megoldásáról.
Az OÉT plenáris ülése megkezdte a vitát a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervről is. A vitát a továbbiakban folytatják most csak az első észrevételeket fogalmazták meg a szociális partnerek. Az akciótervet valamennyi európai uniós tagállamnak el kell készíteni. A terven még dolgozik a kormány, széles körű társadalmi egyeztetést folytat, s a véglegesített formát október 1-jéig kell elküldeni Brüsszelbe.
A pénteki vita során a szakszervezeti oldal javasolta, hogy a foglalkoztatás bővítése legyen az elsődleges, s ebben a munkáltatók partneri közreműködését kérte. A szakszervezetek hangsúlyozták: a nagyobb arányú foglalkoztatás teszi lehetővé az adóalap-bővítését, így az adók csökkentését, s ez a munkáltatóknak is közvetlen érdeke.
A szakszervezeti oldal kérte a kormányzati oldaltól, hogy az akcióterv következő vitájára kaphassák meg az Európai Unió egyes fejezetekhez fűzött legjobb gyakorlat példáit. Ezekből sokat tanulhatna Magyarország. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke, a szakszervezeti oldal szóvivője azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországon is a parlamentnek kellene jóváhagyni ezt az akciótervet, ez emelné rangját.
A szakszervezeti vezető igényként fogalmazta meg, hogy a megvalósítást ellenőrző tárcaközi bizottság munkájában részt vehessenek a szociális partnerek. Indítványozta továbbá, hogy az akcióterv végrehajtásának féléves értékelését minden esetben végezze el az OÉT. A kormányzati oldal ezeket a javaslatokat elfogadta, azokkal a munkáltatók képviseletei is egyetértettek.
A szakszervezeti és a munkaadói oldal egyaránt kifogásolta, hogy a kormányzat közvetlenül az ágazati párbeszéd bizottságoktól is véleményt kért június végéig az akciótervről.
Wittich Tamás megjegyezte: a szakszervezeti konföderációk többek között éppen arra valók, hogy a sokszor igen eltérő, ellentétes ágazati véleményekből egységes, országosan képviselhető álláspontot alakítsanak ki. Szerintük a kormányzat e gyakorlattal ellentétes megoldást választott.
Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta: nem kívántak feszültséget kelteni az ágazati szakszervezetek, munkáltatói képviseletek, valamint az országos érdekképviseletek között. Ugyanakkor a minél sikeresebb, a foglalkoztatás javítását minél jobban szolgáló akcióterv érdekében kíváncsiak voltak az egyes szakmák, ágazatok, illetve a megyei munkaügyi tanácsok véleményére.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
