A Pénzügyminisztérium önálló közleményben foglalkozott a hiány idei évi lefutásával, amelyet a korábbi évekhez képest eltérőnek jósolnak. Amíg az első félévben a – korábban is magasra jelzett – hiány mértékét kénytelen voltak felfelé módosítani, addig a második félévben a tárca olyannyira a hiány növekedésének lassulásával számol, hogy az év végi célt egyáltalán nem módosította.
A tárca álláspontja szerint reális a Pénzügyminisztérium által pénzforgalmi szemléletben prognosztizált 5,8 százalékos GDP-arányos hiány, amely az első félév végén 5,1 százalék lesz. Ez ESA-szemléletben 4,6 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt jelent.
|
A korábbi évek gyakorlata alapján az államháztartás kiadásait első félévben 47 százalékban és a második félévben a maradék 53 százalékban teljesítették. 2004-ben ezzel szemben az első félévre tolódott a teljesítés nagyobbik hányada, a kiadási prognózisok alapján 51 és 49 százalék lett a két féléves arányszám.
Az arányok változásáért a tárca kiadási oldalról három főbb tényezőt tesz felelőssé. Nagyjából 30 milliárd forintot jelent az, hogy nem jelentkezik év végén a köztisztviselők 13. havi bérének kifizetése. A kormányzati megszorító intézkedések – már végrehajtott kiadás-zárolások – megtakarító hatása a második félévben jelentkezik a tárca reményei szerint 160 milliárd forintot spórolva ezzel a költségvetésnek. A költségvetést terhelő adósságszolgálati kamatkiadások a második félévben a jegybanki alapkamat csökkenését követően 125 milliárd forinttal lesznek alacsonyabbak, mint az első félévben.
Bevételkiesés a csatlakozás miatt
Az államháztartási bevételek megoszlása ugyanakkor számos módosító tényezővel együtt mégis a korábbi évekhez hasonlóan alakul a bevételek 46 százalékával az első félévben, míg 54 százalékával a másodikban. Az adó és járulékbevételek az éven belül szokásos irányzatnak megfelelően a második félévben gyorsabban folynak bele e költségvetésbe. Ez egyfelől a gazdasági-pénzügyi folyamatok (termelés, keresetkiáramlás, kereskedelmi forgalom) szezonalításának következménye, másfelől pedig az egyes adónemek sajátosságaiból következik.
Az EU belépés miatt ugyanakkor az első félév utolsó két hónapjában áfa bevétel-kiesés jelentkezik. Ennek oka egyrészt, hogy a VPOP-nál eddig azonnali pénzforgalmi bevételt jelentő import áfa-befizetések az uniós csatlakozás és szabályozóváltozás következtében május után a nemzeti költségvetésben pénzforgalmilag már nem jelentkeznek. Másrészt ezzel összefüggésben kiesést jelent, hogy az adóalanyok által márciusban, áprilisban és májusban még megfizetett import utáni áfa-t májusban, de főleg júniusban érvényesíthetik csökkentőleg, ami kevesebb belföldi befizetést, illetve a visszautalások növelését jelenti. Így ebben az adónemben május és június hónapban hozzávetőlegesen 180 milliárd forinttal mérsékeltebb nettó bevétel keletkezik. A második félév során a fent jelzett tételek nem jelentkeznek.
Több adót igényeltek vissza
A személyi jövedelemadó visszaigénylés összege is jelentősen meghaladja a korábbi évek teljesítéseit – közölte a pénzügyi tárca. Az elmúlt évi adóelszámolással összefüggő jelentősebb adókedvezmények többlete miatti 20 milliárd forintos kiesés ugyanakkor a második félévben már nem terheli az államháztartás egyenlegét.
A 2003. év hasonló időszakához viszonyítva ezzel szemben kedvezőbben teljesülnek és megközelítően ellensúlyozni fogják a fenti tételek bevételcsökkentő hatásait: társasági adó, eva, egyéb központosított bevételek, költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, valamint az állami kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések.
