Csütörtökön kezdődik Brüsszelben az a kétnapos tanácskozás, amelyen a 25 tagország állam- és kormányfői – köztük Medgyessy Péter – döntenek az európai alkotmányról és Romano Prodi utódjaként megválasztják az Európai Bizottság új elnökét, aki novembertől öt éven át tölti be ezt a tisztséget.
A csúcstalálkozó tétje az átlagosnál magasabb: végre megszülethet az unió első alkotmánya, és új kulcsembere lehet a kibővült integrációnak. Prodi utódját mintegy tucatnyi jelölt közül választják az állam- és kormányfők, nem éppen kristálytiszta, átlátható eljárásban, hanem sokak által bírált, színfalak mögötti alkudozások nyomán.
|
Pillanatnyilag a luxemburgi kormányfő, a vasárnapi europarlamenti választásokon hazájában kivételes győzelmet aratott kereszténydemokrata Jean-Claude Juncker neve kering Brüsszelben, mint a legesélyesebbé az Európai Bizottság következő elnökeként. Esélyeit az is növeli, hogy az Európai Parlament legnagyobb politikai erejéhez, az Európai Néppárthoz tartozik, márpedig ez a formáció negyedéve küzd azért, hogy az europarlamenti választásokon győztes politikai család adhassa a „Brüsszelinek” is nevezett Bizottság elnökét. Ugyanakkor ő korábban hivatalosan azt közölte, hogy otthon folytatja a politizálást, ha övé lesz a választók bizalma.
Hivatalos jelöltként eddig Paavo Lipponen egykori finn miniszterelnök és Antonio Vitorino, az Európai Bizottság bel- és igazságügyi biztosának neve merült fel, a nem hivatalos jelentkezők között pedig Juncker mellett Wolfgang Schüssel osztrák kormányfő, Guy Verhofstadt jelenlegi és Jean-Luc Dehaene volt belga miniszterelnök, valamint Kosztasz Szimitisz görög kormányfő megmérettetése került szóba.
Osztozkodás a házelnökségen
Az Európai Bizottság melletti másik alapintézmény, az újjáválasztott Európai Parlament (EP) elnöki pozíciójáról a hírek szerint már szerdán este elvi megállapodás született az EP két legnagyobb politikai csoportját alkotó konzervatívok és szocialisták között. Eszerint a most kezdődő ciklus első felében, két és fél évig szocialista, ezt követően pedig néppárti politikus lenne az EP elnöke. A szocialisták közül egyelőre a brit munkáspárti Terence Wynn az egyetlen jelölt, míg a néppárt részéről minden bizonnyal a német kereszténydemokrata Hans-Gert Pöttering, az EPP parlamenti csoportjának eddigi elnöke fogja megkapni a tisztséget.
Ezt Pervenche Beres, a francia szocialisták parlamenti csoportjának vezetője közölte szerdán, hozzátéve, hogy az Európai Néppárt (EPP) és az Európai Szocialisták Pártja (PSE) csütörtökön fogja hivatalos formában is rögzíteni az egyezséget. Beres azt us hozzáfűzte, hogy a francia szocialisták a maguk részéről nem értettek egyet ezzel a megállapodással, de elszigetelődtek a párton belül. Az egyezség csak a parlament elnökének tisztségére vonatkozik, a törvényhozási programokra nem terjed ki – tette hozzá.
A megállapodással a két legnagyobb pártcsoport visszatér ahhoz a hagyományhoz, amely szerint az ötéves ciklusban ők osztoznak a házelnöki tisztségen. Ezt a gyakorlatot az EPP az 1999-es legutóbbi választások után bontotta meg, amikor a harmadik legnagyobb parlamenti erőt képviselő liberálisoknak ajánlotta fel a lehetőséget cserébe azért, hogy bizonyos kérdésekben együtt fognak szavazni. Így 1999 nyarán a parlament a liberálisok támogatásával választotta meg a francia néppárti Nicole Fontaine asszonyt, két és fél évvel később pedig a konzervatívok segítették az elnöki tisztségbe az ír liberális Pat Coxot.
Alkotmányos kérdések
A ma kezdődő csúcstalálkozó a személyi kérdések mellett azért is sorsdöntő, mert ezen szándékoznak elfogadni végre azt az európai alkotmányt, amelyről decemberben az akkori soros olasz elnökség reményei ellenére nem tudtak még megegyezni. Az akkori kormányközi tárgyalások végső soron egyetlen kérdésen, a döntéshozatali eljárásokban alkalmazandó szavazási rendszer ügyén feneklettek meg, de rendezetlen maradt az Európai Bizottság majdani létszámának és összetételének a kérdése is. A mostani csúcson kiderül, hogy az utóbbi hónapok háttértárgyalásai mennyire voltak sikeresek, és hogy az unió soros elnökeként tevékenykedő Írország javaslata elfogadható-e a többség által.
Az uniós csúcs előestéjén nyilvánosságra hozott kompromisszumos javaslatok értelmében például a mostani 30-ról 18 főre csökkentenék az Európai Bizottság létszámát. Ugyanakkor a legkisebb tagállamok a mostani négy helyett hat képviselőt küldhetnének az Európai Parlamentbe. Az elképzelés szerint megnövelnék az egy-egy határozat elfogadásához szükséges ország, illetve népesség-arányokat, és egy záradékkal vennék elejét annak, hogy a három legnagyobb tagállam, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia megakadályozza a döntéshozatalt.
Az ír javaslat azt is tartalmazza, hogy az uniós költségvetési szabályokat megsértő, vagyis a túl nagy hiányt fölhalmozó államokat az Európai Bizottság nem marasztalhatná el, ehelyett a tagállamok többségi szavazattal döntenének ezekben a kérdésekben.
