Frits Bolkestein belső piaci ügyekért felelős biztos szóvivője szerint a bizottságnak nem áll szándékában, hogy bármilyen javaslatot tegyen az ilyen adók mértékének harmonizálására. Úgy véli ugyanis, hogy ha valamelyik tagállam például “ezzel akarja ellensúlyozni földrajzilag periférikus helyzetét”, akkor joga van olyan adómértéket alkalmazni, amilyet akar.
A társasági adó alapjának harmonizálását ezzel szemben a bizottság is célszerűnek tartaná, és az év elején tett is már erre javaslatot. Álláspontja szerint egy ilyen lépés növelné az adóztatás átláthatóságát, mert a vállalatoknak pontosabb képük lenne arról, milyen adóterhekkel kell számolniuk az egyes tagállamokban.
A “tisztességtelen adóverseny” elleni fellépést Németország kezdeményezte, amely azt veti az újonnan csatlakozott országok egy részének a szemére, hogy túl alacsonyan tartott társasági adókulcsokkal akarnak külföldi működő tőkét vonzani.
Németországban jelenleg 39 százalékos a társasági adó kulcsa, ezzel szemben Lettországban és Litvániában 15, Magyarországon 16, Lengyelországban és Szlovákiában pedig 19 százalék. A keleti “adódömpinggel” szembeni fellépéshez Németország szövetségesnek megnyerte Franciaországot, s most közösen kívánják kezdeményezni a társasági adók uniós szintű harmonizációját. Elképzeléseik szerint ez két szakaszban mehetne végbe: először – a bizottság javaslatának megfelelően – az adóalapot harmonizálnák, majd egységesen betartandó alsó és felső határokat határoznának meg az adókulcsokra.
Miután azonban adózási ügyekben a tagállamok csak egyhangúlag dönthetnek, a kezdeményezés uniós szintű elfogadására nincs esély. Gerhard Schröder német kancellár ezért azt szeretné elérni, ha a harmonizációs lépéseket kezdetben az úgynevezett megerősített együttműködés mechanizmusának alkalmazásával tenné meg néhány tagország.
Ennek viszont Bolkestein szóvivője szerint azért nem lenne értelme, mert az alacsony adókulcsot alkalmazó tagállamok úgysem csatlakoznának hozzájuk.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
