Belföld

Mibe kerül a számítógépes bűnözés?

Amikor egy alkalmazott csatlakozik a világhálóhoz, nyolcvanezer vírus fenyegetésének teszi ki vállalatának rendszerét. Egy átlagos európai kisvállalkozásnak egy vírustámadás ötezer eurójába kerül.

Évente huszonkétmilliárd euró kárt okoznak a vírusok a McAfee Security felmérése szerint. A felmérésben ötszáz európai kisvállalkozást vizsgáltak meg Angliában, Franciaországban, Németországban, Hollandiában,
Mibe kerül a számítógépes bűnözés? 1

Spanyolországban és Olaszországban. A kár a számítógépes rendszerek helyreállítási költségéből és az így elszenvedett időveszteségből származik.

A vállalkozásoknak, de főleg a kisvállalkozásoknak mindig kevés az idejük, napi tennivalójuk nem is fér bele a nap 24 órájába. Így az utolsó dolog, amivel szembesülni akarnak, az az, hogy számítógépes rendszerük egy vírus, egy hacker vagy más támadás következtében leállt. Manapság az e-mail és a világháló a legszélesebb körben elterjedt üzleti eszköz, az lakalmazottak naponta használják, a vállalkozás profiljától és méretétől függetlenül. Csakúgy, mint a számítógépes bűnözök (vagy kiberbűnözők). A kutatás kimutatta, hogy minden egyes vírustámadás ötezer eurós költséget okoz egy átlagos európai kisvállalkozásnak.

Minden egyes alkalommal, amikor egy alkalmazott csatlakozik a világhálóhoz, több mint nyolcvanezer vírus fenyegetésének teszi ki magát és vállalatának rendszerét. Az e-mailen terjedő vírusok száma nem csökken, a spam mennyisége döbbenetes sebességgel nő, és egyre gyakoribbak a spam útján terjesztett rosszindulatú kódok is, mint például a Swen, vagy az olyan férgek, mint a Mydoom.

Vírustörténelem 

A legelső vírus húsz éve tűnt fel. Akkoriban egy vírusnak napokra, gyakran hetekre volt szüksége az elterjedéshez. Ez az időtartam ma már órákban mérhető, és a folyamat tovább gyorsul. Amikor 2004 januárjában a Mydoom.a verzió lesújtott, gyorsabban terjedt el, mint a tavalyi tömeges levelezővírus, a Sobig.f. A számítógépek millióit világszerte megfertőző víruskitörések mögött a szakértők szerint szervezett bűnszövetségek állnak. A számítógépes szakemberek 2003-at a férgek évének nevezték el, mert egész évben rendszerek és hálózatok tömegét megbénító digitális fertőzések terjedtek a világhálón. Januárban a Slammer féreg majd hetvenötezer kiszolgálógépet fertőzött meg alig tíz perc alatt, bankautomata-hálózatokat bénított meg, és még a légiforgalomban is késéseket okozott. Nyáron a Windows egyik hibáját kihasználó Blaster féreg támadott, majd augusztusban kitört a még kártékonyabb Sobig.f. A McAfee Security belső adatai azt mutatják, hogy előfordult olyan pillanat a Sobig.f kitörésének idején, amikor a világhálón utazó minden tizenhetedik levél a vírus másolata volt. 

Tudják, de nem veszik komolyan

A vírusok és a fenyegető kódok elleni harc már teljes idős munkakörré nőtt. Sok kisvállalkozásnak pedig nincs megfelelő forrása, így a hozzáértők általában tűzoltással foglalkoznak – legyen az internettel vagy asztali géppel kapcsolatos probléma. A kisvállalkozások több mint harmada érzi sebezhetőségét, de nem veszi komolyan a háló fenyegetéseit. A hálózati biztonságra vonatkozó attitűd Európa-szerte eltérő: Angliában, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban fontos ügynek tekintik, míg Németországban és Hollandiában alacsony prioritású feladatnak tartják.

Ennek ellenére az angol és a francia kisvállalkozásokra jellemzőbb, hogy lejárt vagy akár öt éve frissítetlen vírusirtó szoftver „védelmében” dolgoznak. A spanyol vállalkozások nem kockáztatnak; hetvenhárom százalékuk nyilatkozta azt, hogy az elmúlt hét nap során frissítette vírusellenes szoftverét. Németországban kevésbé biztató a kép, a megkérdezettek 11 százalékának egyáltalán nincs vírusirtója – ez a legrosszabb arány Európában.

Kémkedés, információrablás

A 2003-as karácsonyi időszakban ugyan rengetegen vásároltak interneten – ennek révén hatalmas mennyiségű bizalmas információt küldtek át a hálózaton – az európai kisvállalkozások közel harmadának (28 százalék) még sincs tudomása arról, hogy személyes információit, hitelkártyaszámát vagy PIN kódját ellophatják és felhasználhatják.

Ez azért különösen veszélyes, mivel a nemrégiben elterjedt trójai vírusok számos úgynevezett hátsó ajtót telepítettek a fertőzött gépekre, s ezeken át hozzáférés nyílhat a gépen tárolt állományokhoz, személyes vagy banki adatokhoz. A hacker a megfertőzött gépet és annak címlistáit emellett tömeges levélküldésre is felhasználhatja. Az angol, francia és holland cégek egyharmada nincs tisztában azzal, hogy a számítógépes kémkedés és az információrablás is fenyegeti.

Habár a vállalkozások mind jobban érzik a kockázatot, egyötödük (19 százalék) csak az elmúlt egy évben frissítette vírusvédelmi szoftverét. A fenyegetések ellenére a megkérdezettek 43 százaléka továbbra is alacsony prioritású problémaként kezeli a számítógépes bűnözést, és 22 százalékuk beismeri, hogy nem tervez internetbiztonsági beruházásokat a 2004-es évben.

Ártatlan bosszúság?

 

1994 áprilisában küldték el az első kéretlen reklámlevelet, vagyis spamet. Azóta exponenciálisan növekvő iramban emelkedik a szexuális teljesítménynövelő szereket és olcsó jelzálogot kínáló reklámlevelek mennyisége. Becslések szerint 2006-ra több mint kétszázhatmilliárd spamet fognak elküldeni világszerte, azaz ezernégyszáz darabot fejenként. A kutatásból kiderült, hogy a víruskitörések ugyan aggodalomra adnak okot, de az alkalmazottakat mégis az európai munkahelyeket elözönlő spam áradat teszi boldogtalanná. Ez gyakran veszekedések vagy dühkitörések kiváltója lehet, ahogy az elő is fordul a vállalkozások 17 százalékában. Spanyolországban ez 24 százalék, Franciaországban pedig eléri a 27 százalékot. Németországban a másik típusú reakció a legjellemzőbb, vagyis amikor a felhasználó dühében a számítógépet szidja. Érdekes véglet, hogy amíg Hollandiában különösen undorodnak a spamtől, az olasz alkalmazottak többségét ez inkább szórakoztatja. 

Európai körkép

Európában tizenhárommillió-nyolcszázezer kisvállalkozás működik, ezek nyolcvanegy százaléka használja a hálót napi üzleti tevékenysége során. Az ötven alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vállalkozások központi szerepet játszanak Európa gazdasági növekedésében és virágzásában. Többségük ugyanakkora veszélyben van a rosszindulatú kódok és vírusok miatt, mint a legnagyobb vállalatok.

A különbség annyi, hogy a kisvállalkozások nem alkalmaznak teljes munkaidős IT-szakértőket, akik megvédik rendszerüket és hálózatukat a terjedő számítógépes bűnözés ellen. A legtöbbjük számára végzetes lenne egy vírustámadás. Minden ötödik megvizsgált vállalkozás (22 százalék) a vírustámadás során sérült rendszerük helyreállításának idejére irodái bezárására kényszerült. Ez az arány Olaszországban 30 százalék, Franciaországban pedig 50 százalék.

Az okozott károk között a helyreállíthatatlanul elveszett állományok Spanyolországban jelentik a legnagyobb problémát; itt minden ötödik vállalkozás (20 százalék) érintett. A német cégek egyharmadának (33 százalék) kellett új hardvert vásárolnia egy-egy meggondolatlan kattintás után. Az olasz cégek alkalmazottainak ötöde (21 százalék) panaszkodott arról, hogy a vírustámadások rombolják a cégmorált.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.