Draskovics Tibor Frankfurtból tartott telefonkonferenciáján, pénteken elmondta, hogy jól haladnak az egyeztetések a Richter menedzsmentjével a gyógyszergyár még állami tulajdonban lévő csomagjának értékesítéséről. Ismeretei szerint teljes a nézetazonosság a kormány képviselői és a Richter vezetői között. Ugyanakkor a Mol még állami tulajdonban lévő részvényeinek eladása nincs napirenden, mondta.
A pénzügyminiszter a múlt hét pénteken a kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: “Olyan megoldás előkészítése folyik, ami figyelembe veszi, hogy a Richter több mint egy gyógyszergyár, a Richter a magyar gyógyszergyár.” Hozzátette, hogy ennek megfelelő konstrukciót dolgoznak ki az értékesítésre.
Az időpontot illetően a pénzügyminiszter közölte, úgy választják meg, hogy az a legnagyobb állami bevételt biztosítsa.
Bogsch Erik, a gyógyszergyár vezérigazgatója márciusban úgy nyilatkozott: az ÁPV Rt., illetve a kormány részéről olyan elképzelés kezd kialakulni, amely a céget biztosítja arról, hogy a függetlenségre, a regionális szerepre és a nemzetközi partneri kapcsolatokra épített jelenlegi stratégiáját folytatni tudja.
A Richter Gedeon Rt. bízik abban, hogy a társaság állami részvénycsomagjának értékesítésével kapcsolatban a kormány részéről olyan koncepció születik, ami a cég érdekeit szolgálja.
Az ÁPV Rt. idei legnagyobb tétele a Richter Gedeon Rt. állami részvénycsomagja lehet. A Richter részvények eladása tenné ki a privatizációs szervezet 2004-re tervezett 266 milliárd forintos bevételének majdnem a felét. A 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomag piaci értéke 120 milliárd forintra tehető. Csakhogy a Richter kivételesen magas értékének egyik fő oka a függetlensége, és éppen ez kerülne veszélybe, ha az állami pakett szakmai befektető kezébe jutna.
Valószínű a Molhoz hasonló értékesítés – válaszolta korábban a FigyelőNet kérdésére Bónis Miklós, az Inter-Európa Bank elemzője. Amennyiben az állami kézben levő 25 százalékos Richter-tulajdon egészét a piacra akarná dobni az ÁPV Rt., úgy mindenképpen szükség lesz ismét a külföldi befektetők bevonására. Az értékesítés nem feltétlenül zajlik majd a Mol-eladáshoz hasonlóan gyors ütemben, de a piac szerkezete alapján valószínűsíteni lehet, hogy vegyes értékesítésre kerül sor. Így a külföldiek mellett részben hazai befektetők juthatnak hozzá a Richter részvényeihez.
Egy évvel ezelőtt a kormányzat még határozott szándékot mutatott a Richter megtartására, újonnan megindult innovatív beruházásokra hivatkozva.
Az előző kormány idején is felmerült a gyógyszeripari cég eladása, akkor – ismét csak a pletykák szerint – a TEVA izraeli gyógyszergyártó cég érdeklődött stratégiai befektetőként. Nem lehet tudni, hogy az akkori értékesítés miért nem valósult meg, annyi mindenesetre ismeretes, hogy a Richter vezetésének erős a lobbi-pozíciója, és nem nagyon kívánta korábban a cég privatizációját.
A Richter 2003-ban 116,66 milliárd forintot árbevételt értel, ami az előző évit 17,5 százalékkal haladta meg. A társaság adózott nyeresége 33,6 milliárd forint volt, 19,2 százalékkal magasabb, mint 2002-ben. Az export árbevétel 35,8 százalékkal 368,9 millió dollárra növekedett. Az elért növekedés főként az Egyesült Államokba irányuló szteroid hatóanyag-kivitelből származott, ami a 128 millió dolláros teljes hatóanyag forgalom 70 százalékát tette ki tavaly. A belföldi árbevétel 13,4 százalékkal nőtt, 34 milliárd forintot tett ki.
Bogsch Erik a Richternek a magyarországi gyógyszeriparban betöltött szerepéről szólva elmondta: az iparág teljes éves árbevétele mintegy 300 milliárd forint. Kutatás-fejlesztésre a gyógyszeripar évente 24 milliárd forintot fordít Magyarországon, ebből a Richter 8 milliárd forinttal részesedik. A hazai gyógyszergyártók évente 28 milliárd forintot költenek beruházásra. A Richter tavaly 17,5 milliárd forintnyi beruházást valósított meg, az idei éves terve pedig 25 milliárd forint. Az iparágban foglalkoztatott 11.500 főből 4.700 a Richter dolgozója. A Richter piaci kapitalizációja tavaly az év végén 457,5 milliárd forint volt, a könyv szerinti érték két és félszerese.
