Kölcsönösen fenyegeti egymást a Siemens és az IG Metall német szakszervezet a cég egyes részlegeinek Kelet-Európába tervezett
áttelepítése okán. A cég azzal fenyegetőzik, hogy csak abban az esetben nem viszi gyártókapacitása egy részét többek között Magyarországra és bocsát el 2500 (a szakszervezetek szerint 10 ezer) német dolgozót, ha az üzemi tanács elfogadja a 40 órás munkahét kompenzáció nélküli visszaállítását és hozzájárul a juttatások – nyaralási és karácsonyi prémiumok – megvonásához.
Erőviszonyok számokban
• Az IG Metall szakszervezet közel 2,5 millió ipari dolgozót tömörít.
• A Siemens jelenleg 167 ezer embert foglalkoztat Németországban, világszerte pedig 414 ezer embernek ad munkát, a hazai dolgozókat is ideértve.
A vita már hetek óta tart a konszern és a szakszervezetek között. Csütörtökön az váltott ki komolyabb felháborodást szakszervezeti körökben, hogy a cég hivatalosan is bejelentette: 2500 munkahely külföldre telepítésének lehetőségét vizsgálják, és a 14 vállalati szegmensből hétben terveznek megtakarításokat és átszervezéseket.
A közlemény szerint 5000 állás van veszélyben Németországban, ebből 2500 munkahelyet telepítenének át az úgynevezett alacsony munkabérű országokba (Billiglohnländer). Az áttelepítendő munkahelyek közül 2000 van az észak-rajna-vesztfáliai Kamp-Lintfortban és Bocholtban, ahol mobiltelefonokat és drót nélküli vezetékes telefonokat gyártanak. Itt kerül a képbe Magyarország: a Siemens közölte, hogy az alternatívaként szóba jövő magyarországi telephelyen 30 százalékkal alacsonyabb munkaköltségből is képesek lennének kijönni ezen a két gyártási területen.
Mobilgyártás tavaly óta
A 14 vállalatot tömörítő magyarországi Siemens a rendszerválás óta van jelen Magyarországon. Tevékenységei között szerepel többek között mobiltelefonok gyártása is. A cég a Flextronics zalaegerszegi gyárában, tavaly márciusban kezdte meg a maroktelefonok összeszerelését, ezzel összesen kétezer embernek ad munkát. A zalai megbízást a kereslet növekedése indokolta, nem a termelést telepítette át egy másik országból, mint tenné a cég a mostani esetben. A Világgazdaság e témával foglalkozó pénteki írása szerint nem egyértelmű, hogy az esetleges Magyarországra település esetén a Siemens saját gyárat húzna fel, vagy bővítené együttműködését a Flextronicsszal.
Bocholtban csütörtökön nyolcszázan tiltakoztak a munkahelyek esetleges áttelepítése ellen. De nem csak a dolgozók tüntetnek: az IG Metall szakszervezet elnöke Werner Neugebauer is élesen kikelt a Siemens fenyegetéssel felérő tervei ellen. A bejelentést provokációnak minősítette, és viszontfenyegetésképpen országos sztrájkot helyezett kilátásba. Az elnök ráadásul attól tart, hogy nem csupán öt-, hanem tízezer németországi Siemens-munkahely forog veszélyben.
Neugebauer azt ígéri: nem fognak belemenni a bérek 25-30 százalékos csökkentésébe és a heti munkaidő öt órával való meghosszabbításába. A jelenleg érvényben lévő szerződéseket a szakszervezet egyetértésével és csak abban az esetben lehet módosítani, ha egy cég versenyképessége van veszélyben, márpedig a Siemens – az elnök szavai szerint – „nem válságtól gyötört középvállalat”.
Megzsarolták a dolgozókat?
Persze mint mindig, most sem teljes az összhang a munkavállalókat érekeinek védői között. A Siemens üzemi tanácsának elnöke, noha felhívta a vállalat vezetőinek figyelmét a gyárban uralkodó elmérgesedett hangulatra, sokkal inkább hajlik a kompromisszumra. Ékes bizonyítéka ennek, hogy – mint a Handelsblatt pénteki száma írja – a bocholti mobiltelefon-összeszerelő részleg üzemi tanácsa a szakszervezettel egyetértésben belement a 35 órás munkahét 40 órásra történő „átállításába” és a juttatások megrövidítésébe, igaz, cserébe teljesítményarányos bérezést vezettek be 200 dolgozónál.
Mindez azt jelenti, hogy a magyarországi gyártási tervekből máris lecsippentettek egy keveset. Ehhez az kellett csupán – mondta el az üzemi tanács feje, Ralf Heckmann, hogy a vezetők meglengessék előttük a már csak aláírásra váró, kész szerződést a gyár külföldre történő áthelyezéséről.
