Belföld

E-szavazás – fülke helyett weben

Novemberben újra az amerikai „szavazócirkuszra" figyel a világ. A politikai elit megválasztását elektronikus gépekre, internetes szavazórendszerekre bízzák a tengerentúlon.

A négy évvel ezelőtti szavazásból igazi amerikai show kerekedett az Egyesült Államokban. Sok szó esett a lyukkártyás szavazórendszer bizonyos “problémáiról”. Miután a médiacirkusz véget ért, egyre többen hangoztatták, hogy a rendszert ki kell cserélni.

Óránként 13 millió

 

A META tanulmánya azzal számol, hogy minden választó átlagosan 10 böngészőoldalnyi adatot töltene le a szavazás 15 órás időtartama alatt. Becslések szerint a választás napján óránként 13 millió 628 ezer szavazó adja le voksát, s eközben a rendszerből összesen 136 millió 281 ezer weboldal töltődik le. A megfelelő feldolgozási kapacitáshoz a 150 helyszínen összesen 300 kétprocesszoros webkiszolgálót, 450 négyprocesszoros alkalmazáskiszolgálót és ugyancsak 450 négyprocesszoros adatbázis-kiszolgálót kellene telepíteni – ez utóbbiak összesen 204 gigabájtnyi adatot tárolnának.  

Fejenként egy és negyed dollár

Az amerikai META Group, saját kutatásaira támaszkodva, tanulmányban tette közzé: egy országos, internet alapú szavazási rendszer létrehozása és üzemeltetése megközelítően 250 millió dollárba kerülne, azaz szavazónként 1,23 dollárba, jóval kevesebbe, mint a ma működő szavazórendszerek. A e-voksolás kiküszöbölné az érvénytelen szavazást, továbbá módot adna a szavazatok azonnali és pontos összeszámlálására.

A META szerint az egész Egyesült Államokra kiterjedő webes választási rendszerhez 150 elosztott webhelyre lenne szükség, ezek együttműködnének a mintegy 204 millió választópolgár szavazatának feldolgozásában. A szavazók bármely internetes kapcsolódási ponton leadhatnák voksaikat.


E-szavazás – fülke helyett weben 1

Iráni hackerek, üres szavazatok

Az amerikai honatyák 2002-ben fogadták el a HAVA (Help America Vote Act) törvényt, és 3,8 milliárd dollárt hagytak jóvá az elavult gépek kicserélésére, új technológiák bevezetésére. Az ország decentralizáltságának megfelelően a további részleteket az egyes államokra, városokra bízták.

A Pentagon tervei között szerepelt például, hogy a katonák a világ minden sarkán megtalálható katonai támaszpontokról interneten adják le szavazataikat. A forradalmi újításnak a biztonsági aggodalmak állították gátat. Paul Wolfowitz miniszterhelyettes szerint a tervezett SERVE szavazórendszer biztonságát nem lehet garantálni, így egyelőre leállítják az internetes szavazást. Wolfowitz erről azután döntött, hogy négy szakember 34 oldalas jelentésben kritizálta a Pentagon „szavazássegítő programját”, többek között azért, mert nem lehet auditálni az egyes szavazatokat, így az sem kizárt, hogy „az elnökünket iráni hackerek válasszák meg”.

Floridai és kaliforniai városokban érintőképernyős gépeken szavazhattak a polgárok. A floridai helyi választásokon a két jelölt közötti harc kimenetele 12 szavazaton dőlt el, emellett 137 „üres” szavazatot is leadtak. A vesztes az új szavazógépeket hibáztatta, szerinte nem regisztrálták a voksokat: a szavazók nem tudták ellenőrizni, hogy azt jelölték-e be, akit akartak, mert a gép nem adott írásos „visszajelzést”. Hasonló gondok adódhattak a kaliforniai tesztelésen is, mert mind a két államban úgy döntöttek, nyomtatóval egészítik ki az elektronikus szavazógépeket. A nyomatok felhasználhatók lesznek az esetleges újraszámlálásnál.

A brit biztonsági minta

 

A szavazás idejének közeledtével minden szavazónak egy több számjegyű azonosítószámot adnak, továbbá egy négyszámjegyű személyes kódot. A szavazás napján a személyneve, a több számjegyű azonosítószám és a személyes kód azonosítja a szavazót, és szavatolja, hogy csak egyszer adjon le voksot. 

Európai próbálkozások

Nemcsak az újvilágban, hanem Európában is foglalkoztak az e-voksolás gondolatával. Nagy-Britanniában öt városban tesztelték az alternatív szavazási lehetőségeket, az internetes, telefonos és SMS-es voksolást. A 2002-es brit helyhatósági választások alkalmával a kísérleti területeken négy szavazóból egy nem a hagyományos módon választotta ki jelöltjét. A szavazást követő felmérés szerint az e-voksot választó állampolgár 35-54 év közötti középosztálybeli nő volt.

A szakértők szerint az alternatív szavazási technológiák nem mozgósították a szavazástól hagyományosan távolmaradókat, noha az újításnak épp ez lett volna a célja. A brit kormány ennek ellenére azt tervezi, hogy 2006-ra bevezeti az e-szavazást. Ez a rendszer már nem alternatívát kínálna, hanem teljesen felváltaná a hagyományos, papíros, ikszelős és fülkés rendszert.

Az Európai Unió E-Poll néven indította útjára saját e-voksolási kísérleti rendszerét. A rendszert két francia és egy olasz kisvárosban tesztelték. A szavazót egy intelligens kártyával azonosítják, ez tartalmazza a személyi adatokat és az ujjlenyomatot. Az állampolgár egy elektronikus szavazófülkébe megy be, ahol számítógépen azonosítja önmagát, leadja szavazatát, az adatok pedig egy biztonságos központi kiszolgálóba kerülnek. A francia szavazás minden tekintetben kísérleti volt, törvényi háttér híján a szavazatok nem voltak érvényesek.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.