Az Európai Unió hétfőn életbe léptette előre meghirdetett kereskedelmi szankcióit az Egyesült Államokkal szemben. Ennek értelmében hétfőtől 5 százalékos többletvám sújt néhány, EU-ba érkező amerikai terméket, a méztől a játékokon át a nukleáris reaktorig.
Nem az első ügy
A kereskedelmi csörte persze nem új keletű Európa és az USA viszonylatában. Saját „nemzetgazdaságának” (egyes iparágaknak vagy vállalatainak, mezőgazdaságának) érdekeit szem előtt tartó protekcionista elvek vezérelik mind az Egyesült Államokat, mint pedig az Európai Uniót több téren is. Az Egyesült Államok saját acéliparát kívánta megóvni, amikor az acélipari termékekre 2002-ben védővámokat vetett ki. Ezt a csatát az EU nyerte meg tavaly decemberben (Bővebben lásd még: Acélháború – harc nélkül ért véget című írásunkat >>). Hasonló jellegű vita folyik a jelen pillanatban is a génkezelt termékek Európába irányuló exportjáról. Az USA azt hánytorgatja fel – ugyancsak a WTO-nál –, hogy az EU nem engedélyezi a génkezelt agrártermékek európai piacra jutását, és ezzel gyakorlatilag gátolja a fejlődést. Ezenkívül mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy a hogy agyontámogatja saját agrárgazdaságát.
A „megtorlás” első körében a vámhatás az Európai Bizottság számításai szerint 16,5 millió dollár márciusban. Csakhogy a szankciók fokozatosan egyre nagyobb tételben büntetik a gyenge dollár miatt amúgy jó helyzetben lévő amerikai exportőröket: a büntető vámtétel havonta egy százalékponttal emelkedik, és jövő márciusra éri el a 17 százalékot. Így a hatás az egész évre vetítve akár 315 millió dollár, jövőre pedig 666 millió dollár is lehet.
Ha a szankciók május 1-je után még érvényben lesznek, az újonnan EU-taggá váló tíz országnak is alkalmaznia kell őket. A csatlakozással ezek az országok is részévé válnak a vámuniónak, és valamennyi külső állammal szemben az EU egységes vámtarifáit kötelesek alkalmazni.
Ráhatás
Az Európai Unió persze bizakodó. A magyarázat szerint éppen azért vetette be a hónapról hónapra egyre nagyobb, dollárban mérhető fájdalommal járó büntetés eszközét, hogy rábírja az amerikai törvényhozást az általa – és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által is – nehezményezett kedvezmények megvonására. Az unió által nehezményezett Foreign Sales Corporation Act (FSC) nevű törvény keretein belül 1984 óta jár adókedvezménynek álcázott exporttámogatás az amerikai exportőröknek – vegyis az amerikai export több mint felének.
A szubvenció amerikai cégeknek engedélyezi, hogy exportjövedelmük 15 százalékát levonják teljes jövedelemadó-terhükből, s ezzel évente legalább 5 milliárd dollárt takarít meg a legnagyobb exportvállalatoknak. A bizottsági szakértők is éppen e törvény szellemének, pontosabban a támogatás mennyiségének megfelelően számították ki a szankciók teljes értékét, mintegy egyenlőségjelet téve ezzel a két kereskedelmi partner közé.
Ha a helyzet rosszabbodik, vagyis az amerikai kongresszus a szankciók ellenére sem változtat a jelenlegi szabályozáson, akkor az EU – a WTO döntőbírósága felhatalmazásának értelmében – fokozhatja az amerikai exportot sújtó intézkedéseket. Egészen 4,043 milliárd dollár értékhatárig.
Ha megoldják, feloldjuk
A döntést vélhetően nem szívesen hozta meg az unió, ha lehet ilyet mondani egy a fél világot érintő több százmilliárdos szankció kapcsán. Erre abból lehet következtetni, hogy a világszervezet már tavaly májusban engedélyezte a pótvámok kivetését, az EU pedig decemberben jóváhagyta az alkalmazandó szankciós mechanizmust, végül azonban március elsejéig semmit sem tett.
Ámbár ennek az is oka lehet, hogy az amerikai kormányzat korábban jelezte, kész a törvény megfelelő módosítására. Ennek kivitelezése azonban – hangsúlyozták – a kongresszuson múlik, amely mindeddig nem tette meg a szükséges lépéseket.
Az Európai Bizottság egyik illetékese, Arancha Gonzalez is inkább az unió türelmességére hívta fel a figyelmet a döntés kapcsán. Mint elmondta: az unió több mint két évig várt arra, hogy az Egyesült Államok a WTO felszólításának eleget téve megszüntesse a szervezet szabályaival ellentétes exporttámogatási gyakorlatát.
Miután ez mindeddig nem történt meg, nem maradt más választása, mint érvénybe léptetni az ellenintézkedéseket – jelentette ki Arancha Gonzalez. Hozzátette: mihelyst az Egyesült Államok összhangba hozza exporttámogatási gyakorlatát a WTO szabályaival, az EU haladéktalanul feloldja az ellene életbe léptetett kereskedelmi ellenintézkedéseket.
