Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin kedden délután váratlanul menesztette az orosz kormányt. A bejelentést élő tévéadásban tette meg az ország első
embere. Az intézkedés az első hírek szerint meglepte a nemzetközi megfigyelőket és az orosz közélet szereplőit is.
A lépésre a BBC szerint az lehet a magyarázat, hogy Putyin az elnökválasztásra készül. (A szavazás március 14-én lesz Oroszországban.) A választás nagy esélyese egyébként maga Putyin elnök, ezért is meglepő a mostani radikális intézkedés, hiszen sokan, például a német Spiegel Online elemzői is azt hitték, hogy a kormányátalakítással az elnök megvárja a választásokat.
Hrisztyenkóról röviden
Viktor Hrisztyenko a BBC szerint egy 46 éves közgazdász professzor, aki igen gyorsan emelkedett a hivatali ranglétrán Jelcin idején. Miniszterelnök-helyettesi rangját is még az előző orosz elnök idején nyerte el. Hrisztyenkót ugyanakkor Putyinhoz lojális technokratának tartják, nem pedig a jelcini “liberális éra” képviselőjének. Az új miniszterelnök korábban az IMF-hez delegált megbízottként is tevékenykedett, pénzügyi szakemberként is ismert.
Putyin bejelentése szerint ügyvezető miniszterelnököt jelölt ki, Viktor Hrisztyenko személyében, aki eddig miniszterelnök-helyettes volt Mihail Kaszjanov kormányában. Az orosz elnök nem adott indoklást a kabinet menesztésére, és még azt is hozzátette: általában, egészében véve elégedett volt a „elbocsátott” kormánnyal. A kabinet tagjainak munkája ellen nem volt semmi kifogása az elnöknek. Ezt bizonyítja az is, hogy csupán Kaszjanov kormányfőnek kell most távoznia, az új minisztertanács megalakulásáig a jelenlegi tárcavezetők megtarthatják posztjukat. (Az Izvesztyija című moszkvai lap szerint az új kormány struktúrájára és személyi összetételére Hrisztyenkónak egy héten belül kell javaslatot tennie.)
Az orosz elnöknek az alkotmány 117. paragrafusa szerint joga van felkérni a kormányt arra, hogy mondjon le. Ugyanakkor a brit hírforrás megjegyzi: Kaszjanov sorsa már egy ideje igen kétséges volt. A BBC szerint a kormányfő közelebb állt Putyin elődjéhez, Borisz Jelcinhez, mint a mostani elnökhöz. (Putyinnak egyébként Jelcin idején, amikor a mostani elnök kormányfő volt, helyettese volt Kaszjanov.)
Végleg befejeződött a jelcini éra
Kaszjanov ugyancsak erőteljesen kötődött az úgynevezett oligarchákhoz, azokhoz az üzletemberekhez, akik Jelcin elnöksége alatt gazdagodtak meg. Emlékezetes, hogy Kaszjanov egy ideig nyilvánosan is kiállt például Hodorkovszkij, a letartóztatott Jukosz-vezér mellett, jóllehet az olajipari vállalkozó ellen akkor már nyomozást indítottak, és őrizetbe is vették.
Kaszjanov bukása szélesebb értelemben azt jelenti, hogy az utolsó liberális politikusok egyike távozik az orosz vezetésből azok közül, akik a jelcini érában hatalomra kerültek. Egy orosz politikai elemző ugyanakkor ennél óvatosabban fogalmazott, hiszen Hriszteynko, az új miniszterelnök karrierje is a jelcini korszakban kezdődött. Igor Bunyin szerint mindössze arról van szó, hogy Putyin “ki nem állhatta Kaszjanovot”.
A tőzsde esett
Röviddel a kormány menesztése után a leglikvidebb orosz értéktőzsde, a MICEX indexe 1,33 százalékkal 568,54 pontra süllyedt. A kevésbé likvidnek számító, dolláralapú RTS mutatója kevésbé hanyatlott, 0,68 százalékkal 652,44 pontra mérséklődött.
A moszkvai bankközi devizapiacon a rubel 4 kopejkával 28,52-re gyengült a dollárhoz képest.
