Ha az Európai Bizottság kohéziós politika reformjára vonatkozó múlt heti javaslatai csont nélkül átmennének, Magyarország 2007 és 2013 között minden évben három és félszer annyi felzárkóztatási forráshoz jutna, mint a tagság első éveiben.
Egy a Bruxinfo birtokába került, nem a nyilvánosságnak szánt bizottsági számítás szerint hazánk a következő többéves pénzügyi időszakban – 2007 és 2013 között – évente átlagosan 3 és fél milliárd euróhoz jutna strukturális és kohéziós támogatás címén az unió költségvetéséből.
Magyar diplomaták korábban optimális esetben is maximum 3 milliárdos éves pénzügyi transzferrel számoltak, a bizottsági javaslat ennél is nagyvonalúbb bánásmódot ígér az ország számára. Az éves átlagban 3 és fél milliárd eurós támogatás jóval több annál, mint amit hazánk a tagság első három évében – 2004 és 2006 között – összesen kap (2,847 milliárd euró). De, még a hét év alatt 24,6 milliárd eurónyi (6 billió forintot meghaladó) regionális fejlesztési segély mértéke sem érné el a GDP 4 százalékot, vagyis azt a küszöböt, amelynél egy tagállam nem kaphat nagyobb felzárkóztatási támogatást. (A magyar GDP 4 százaléka Brüsszel szerint 2004-es árakon 27,57 milliárd euró lenne).
Az Európai Bizottság táblázata szerint Magyarország 2007 és 2013 között a teljes keret 7,3 százalékával, a strukturális és kohéziós támogatások ötödik legnagyobb haszonélvezőjévé válna. Sorrendben csak Lengyelország (18,9%), Spanyolország (10,3%), Olaszország (8%) és Németország (7,5%) részesülne nagyobb százalékos arányban a rendelkezésre álló teljes keretből.
A bizottság múlt héten előterjesztett javaslattól a végeredmény persze jelentősen is eltérhet. Elég 6 nettó befizető ország álláspontjára hivatkozni, amely a bruttó nemzeti jövedelem Brüsszel által javasolt átlagos 1,14 százaléka helyett 1 százalékban rögzítené az uniós kiadások szintjét. A bizottság elképzelései szerint egyébként még így is a teljes felzárkóztatási források közel 52 százaléka jutna a jelenlegi 15 tagállamra és körülbelül 48 százalék az ezután csatlakozó 12 országra.
Az új tagállamoknak elemzők szerint „fel kellene kötniük a nadrágot” ahhoz, hogy képesek legyenek ilyen jelentős mértékű támogatás felhasználására. Magyarországnak például jelenleg még a 88 millió éves ISPA-keret felhasználása sem megy úgy, mint a karikacsapás. Ehhez képest néhány éven belül ennek az összegnek több mint a tízszeresére kellene elfogadható, jól előkészített projekteket benyújtani a kohézió alapból történő finanszírozásra. „Lényegében már most meg kellene kezdeni a projektek előkészítését” – vélekedett egy brüsszeli megfigyelő.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
