A jegybank legutóbbi inflációs jelentése 2005 decemberére év/év alapon számolva négy százalék inflációt jósolt, ez a jegybanki inflációs cél középpontjának felel meg. A jegybank akkor hangsúlyozta, hogy az előrejelzésnek inkább felfelé irányuló kockázatai vannak.
A Morgan Stanley elemzése szerint az új inflációs jelentésben a jegybank a korábbi 255,50 forintos euróárfolyam helyett 264-es árfolyammal számol majd. Ez önmagában egy százalékponttal, öt százalékra emelné a jövő év végére várható inflációt minden más tényező változatlansága esetén. A jegybank inflációs jelentésének előrejelzése azonban valószínűleg öt százalék alatt marad.
Az MNB várhatóan figyelmeztet a béremelkedés kockázataira: a versenyszféra jövő évi bruttó bérnövekedési ütemére adott 6,5 százalékos becslését jócskán megemelheti.
Az MS várakozásai szerint a jegybank az új inflációs jelentésben a szokásosnál nagyobb terjedelemben foglalkozik majd a fiskális politikával. A nettó 120 milliárd forint költségvetési kiigazítás ellenére az MS nehezen tarthatónak gondolja a kormány által várt 4,6 százalékos államháztartási hiányra vonatkozó célt, az elemzők a GDP 5,6 százalékát elérő deficitet várnak. A befektetési bank megjegyzi, hogy Draskovics Tibor elkötelezettsége erősnek tűnik az idei fiskális szigorítás mellett.
A Morgan Stanley elemzői a már bejelentett takarékossági intézkedéseken túl további 45 milliárd forint megszorításra számítanak elsősorban a védelmi kiadások terén és tárcáknál megmaradt előirányzatok részleges elvonása nyomán. A befektetési bank szerint mindkét tétel elvonása megoldható kormányzati hatáskörben, továbbra is kérdéses azonban a kormány és a kormánypártok elkötelezettsége a fiskális szigor fokozása mellett.
Az elemzés szerint a költségvetés bizonytalan helyzetére a jegybank inflációs jelentése is felhívja majd a figyelmet: a jegybank immár bizonyítékokat vár ígéretek helyett mielőtt lazítana monetáris politikáján.
A Morgan Stanley továbbra is határidős forint-vételi pozíciók tartását javasolja – vagyis a forint erősödésére számít – annak ellenére, hogy nem vár gyors előrehaladást az ERM-2 csatlakozási tárgyalásokon. Ha az euró/forint árfolyamra vonatkozó feltételezés helytálló, akkor a jegybank nem kényszerül kamatemelésre, holott az inflációs jelentésre vonatkozó várakozások alapján ez a lépés ismét szerepel a valós lehetőségek között.
A gyorsuló infláció veszélye miatt a hozamgörbe rövid végén szereplő állampapírok hozamában 25-50 bázispontos kamatemelési várakozás jelenhet meg, a határozottan infláció-ellenes hangvételűre várt jegybanki jelentés azonban megnyugtathatja a forint- és a hozamgörbe hosszabb végén jelenlevő befektetőket.
Az MS elemzése megjegyzi, hogy a tőkepiacokon a kockázatok között szerepel, hogy az eurózóna-csatlakozás időpontját a kormányzat 2009-10-re tolja ki a korábban bejelentett 2008-ról. További kockázati tényező lehet, ha a 2006-os választások előtt fokozódik a politikai nyomás a gazdaságpolitikára. A magyar gazdaság összképét azonban jelentősen javíthatja a német gazdasági növekedés beindulása.
