Történelmi házasság – egyesül a BÁT és a BÉT

Voltak komoly viták a háttérben, de azok mostanra lezajlottak, a tulajdonosok konszenzusra jutottak – mondta a FigyelőNetnek Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzusde legnagyobb részvényesének számító HVB Bank igazgatója. Aligha történik tehát meglepetés a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Rt. csütörtöki közgyűlésén – legalábbis ami a két tőzsde egyesülésének kérdését illeti.

Ezzel együtt nem volt vitáktól mentes a BÉT közgyűlése, a reggeli órákban még az is kérdéses volt, hogy egyáltalán szavazhatnak ma a tulajdonosok az integráció kérdésében. (A portfolio.hu helyszíni tudósítása szerint ugyanis az igazgatóság és a felügyelőbizottság ezzel ellentétes állásponton volt.)

A végeredmény azonban a várakozásokat igazolta: a Budapesti Árutőzsde (BÁT) szerda esti rendkívüli közgyűlésével összhangban a BÉT-esek is rábólintottak az összevonásra, nevezetesen arra, hogy az igazgatóság megköthesse a szerződést az árutőzsdei tevékenység átadásáról és a BÁT 25 százalékos Keler-részének értékesítéséről. Arról is határoztak, hogy ez utóbbiért 2,887 milliárd forintot fizet az értéktőzsde. 

Nem jelent fúziót

A két tőzsde tevékenységének egyesítése nem jelent teljes fúziót, csak azt, hogy a BÁT jelenlegi deviza és árutőzsdei tevékenységét a BÉT veszi át. A megkötendő megállapodásban a BÁT részéről megfogalmazott fontos kitétel, hogy az önálló árutőzsdei szekcióban továbbra is fennmaradjon a BÁT-on megszokott nyílt kikiáltásos kereskedési rendszer legalább 5 éven át, a jelenlegi jutalékrendszerrel együtt (amennyiben az fedezi a nyílt kikiáltásos rendszer költségeit).

Ehhez az értéktőzsdének kell biztosítania az infrastrukturális és szervezeti feltételeket (a kereskedés az értéktőzsde épületének földszinti tőzsdetermében folyna). A BÁT továbbá képviseletet kér az árutőzsdei szekció kereskedői számára a BÉT Rt. igazgatóságában, illetve ragaszkodik egy alelnöki poszthoz. A BÉT igazgatósága jelenleg a minimálisan előírt 5 fővel működik, elvileg még két betölthető pozíció van a testületben.

Keler-kincs

Az operáció értékesítésével egyidőben 25 százalékos Keler-pakettjét is eladja a BÁT a BÉT-nek. A sokak szerint kincset érő részesedésért 2,887 milliárd forintot fizet a BÉT, ami az elszámolóház jelenlegi készpénzállományának egynegyede. Kétségtelen, hogy ez az adás-vétel az egész integráció sava-borsa, amiből fejenként is több száz millió forintos bevétele származhat a BÁT Rt. tulajdonosainak (akik java részben egyúttal a BÉT Rt. részvényesei is). A vételárat részben saját forrásból, részben a Keler 2003-as nyereségéből fizetendő osztalékból fedezik.  

A tőzsderészvényesek mindeképpen jól járnak, ugyanis az elszámolóház osztalékfizető képessége is átlagon felüli. Jaksity György, BÉT-elnök nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy ma szükségtelenül sok készpénz található a Keler mérlegében, ezért az éves nyereségből egy nagyobb osztalék kifizetése lenne gazdaságilag megindokolható. Igaz, a mai közgyűlés nyitó előadásában már úgy fogalmazott: a Keler biztonságos működéséhez legalább 8-10 milliárd forint készpénzre van szüksége.

Csak jobb lehet?

Az integrációról eddig csak pozitív értékelések láttak napvilágot, mondván, hogy az idén ősszel részvénytársasággá alakult BÁT Rt. nem képes eltartani magát, így a lépés nem csak látványos, de gazdaságilag is racionális. Jaksity György szerint ezáltal egy sokkal likvidebb, jobban jövedelmező és nagyobb piac jöhet létre, Török Sándor, az árutőzsde elnöke pedig nemrégiben úgy fogalmazott, hogy ez az egyetlen valós alternatíva, ami által stratégiai, üzleti és pénzügyi előnyök, szinergiák érhetők el.

A BÁT elnöke „A Budapesti Áru- és Értéktőzsde 140 éve” címmel rendezett konferencián kifejtette: így nagymértékben csökkenthetők az anyagi és személyi ráfordítások, a forgalom pedig jelentősen meghaladhatja a két tőzsdén külön-külön realizálható forgalmat.

„Sikeres integráció esetén az összevont börze akár maga is tőzsdeképes lenne egy-két év alatt” – tette hozzá Horváth Zsolt, a BÉT Rt. vezérigazgatója.