Decemberben is sejthető volt, ma már biztos: jó döntés volt elhalasztani a privatizációt, hiszen az ÁPV Rt. ma reggeli bejelentése szerint 6500 forintos árfolyamon sikerült 11,3 millió részvényt értékesíteni. A tavaly decemberi nyomott árfolyamot ugyan nem hozták nyilvánosságra, de vélhetően 5.700 és 5.900 forint között lehetett. Magyarán az állam 7-9 milliárd forinttal többet kapott így részvényeiért. Ezért talán megérte egy kicsit csúsztatni a programot, hiszen az eredeti forgatókönyv szerint tavasszal már a maradék részvénypakettjét értékesítette volna az állam.
Mennyi lesz az év végén?
Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője úgy véli, a Mol-részvény fair value-ja 8200 forint körül van, és az elméleti modellek alapján az árfolyam év végére 9200 forintig is felmehet.
Bónis Miklós, az Inter-Európa Bank elemzője ennél óvatosabb, szerinte a papír valós értéke 7500 forint körül van, és az év végi célárfolyam is nagyjából 7500 forintra tehető.
A decemberi halasztás után nem jelentett be új időpontot az állam, de a retorikára alapozott várakozások elsősorban a második félévre várták a privatizációt. A tegnapi esemény újrarajzolja a Mol idei évéről alkotott elképzelésinket. A jelen állás szerint – ha nem érnek minket a tegnapihoz hasonló kiszámíthatatlan meglepetések – akkor érdemes lehet a mostani árfolyamon Mol-részvényt vásárolni.
A negyedik negyedéves eredmény kimagaslóan jól sikerült és nem csak egyszeri tételeknek köszönhetően, hanem valóban jók a fundamentumok. A működési környezet is ideális a cég számára, hiszen magas az olaj ára és nagyok a finomítói árrések. Korábban a magas olajár rosszat jelentett a cég számára, hiszen az magas gázárat vont maga után, de mivel nem tudott gázárat emelni a fogyasztóknál, így a veszteséget kénytelen volt lenyelni. Az új gázár-szabályozással ez a teher már nem nyomja a Mol vállát.
A privatizációs módszer előnyei
A villámértékesítésnek is becézett módszert gyorsított globális tendernek (accelerated global tender – AGT) törzskönyvezték a szakkönyvek. Ez azt jelenti, hogy egy gyorsított könyvépítéssel egyetlen nap alatt el lehet adni jelentős mennyiségű részesedést. „Normális” esetben, amennyiben az eladó előre bejelenti szándékát és egy elnyújtott folyamatról van szó, mint novemberben, akkor a befektetőknek érdemes „rövidre” spekulálni, azaz arra, hogy a piacon eladott részvényeket majd a privatizáció során visszavásárolják. Az AGT-nél erre igen kevés esély van, már csak azért is, mert ezen folyamat során az allokáció esetén szelektálhat az eladó, hogy kik kaphassanak részvényt. Ezzel ki lehet zárni, hogy olyanok vásárolhassanak, akik hamar eladhatnának és lenyomhatnák az árfolyamot, hiszen ebben az esetben mások sem akarnának vásárolni. Az AGT allokációja során azt is ki lehet szűrni, hogy „persona non grata” befektetők is részesedéshez juthassanak, azaz amennyiben az állam úgy gondolja, ki tudja zárni a konkurens olajmultik, például az orosz olajvállalatok vásárlásait.
A gázüzletág részleges eladása hamarosan bekövetkezhet és ez újabb lökést adhat az árfolyamnak, ugyanis könnyen elképzelhető, hogy az ár komoly meglepetést okozhat. Ennek oka, hogy a régióban több a vevő, mint az eladó, és az üzletág egyik jellemzője a mérethatékonyság fontossága, ezért a nagy versenyben egyes vállalatok hajlandóak többet is megadni érte.
Azt sem szabad elhanyagolni, hogy a Mol úgynevezett free float-ja, azaz a piacon szabadon forgó részvénymennyiség növekedett, ami azt jelenti, hogy a különböző indexekben a Mol súlya növekedni fog. Az intézményi befektetők ezekhez az indexekhez igazítják portfólióikat, az egyes részvényeket ezeken belül alul-, vagy fölülsúlyozzák. A Mol nagyobb súlya az indexben azt jelenti, hogy növelni fogja a Mol-részvények számát, ami újabb felhajtóerőt jelenthet az árfolyam számára.
Félelmek
Azonban továbbra is maradtak félelmek az árfolyamban. A három nagy Mol-tulajdonos közül csak az állam adta el részesedésének felét. Hamarosan, vélhetően a második félévben a maradék 12 százalék is eladásra kerülhet, miután lejár az ÁPV 180 napos – önmaga által vállalt – eladási moratóriuma. Az árfolyam emelkedésével valószínűsíthető, hogy a másik két részvényes is előbb-utóbb piacra viszi a részvényeket.
Aggodalomra adhat okot a tervezett MOL-PKN fúzió is, hiszen a Mol sokkal jobb vállalat, mint a PKN, de a PKN méretre nagyobb. Kérdéses, hogy egy együttműködésben milyen mértékben tudják majd a felek az érdekeket érvényesíteni.
