Az Európai Unió úthálózat-fejlesztési terveiben is kiemelt irányként szereplő, s a tervezett Budapest-Ploce autópályát is magába foglaló 5c korridor kapcsán nemrégiben a bosznia-hercegovinai szakasz építése váltott ki éles politikai polémiát Zágráb és Szarajevó között, ami mellesleg jelentős sajtóvisszhangot is kapott a helyi érdekű lapokban.
Kulcsfontosságú a boszniai szakasz
Az ügy annál is fontosabb, mert éppen évtizede, időről időre nemzetközi támogatást is kap a boszniai úthálózat fejlesztése. Néhány évvel ezelőtt a térségben komoly fegyveres erőt állomásoztató Egyesült Államok gyakorolt nyomást a Bosznia-Hercegovina szomszédságában „kiflialakban” elterülő Horvátországra, hogy saját sztrádáját – Dubrovnik és Zágráb között – ne a saját területén, hanem Bosznián át vezesse – mondván, arra rövidebb. Arról nem beszélve, mennyivel megkönnyítette volna ezzel a zágrábi vezetés a nemzetközi békefenntartó erők csapatszállításait. A washingtoni pénzügyi ígéretek ellenére sem került sor erre a nyomvonal-módosításra.
Nyomult a maláj tőke
A Bosmal bukásra áll?
A tervezéssel, tanácsadással, kivitelezéssel, kereskedelemmel és szolgáltatásokkal foglalkozó boszniai-malajziai Bosmal vállalat legismertebb szarajevói beruházása az épülő, helyi szinten „felhőkarcoló-számba menő” Bosmal City Center irodaház együttese. Itt a hírek szerint 9 újgenerációs gyorslift szolgálja majd az odatelepülő cégek, s dolgozóik kényelmét. Ennél azonban jóval nagyobb fogás lenne a cégnek, ha megépíthetnék az európai 5c korridor 330 kilométeres bosznia-hercegovinai szakaszát. Erre jó esélyük volt, hiszen az első fázist – a koncessziós autópálya építés tervdokumentációja, a nyomvonalvezetés és a finanszírozási terv elkészítését – rájuk bízták. Később a szarajevói illetékesek úgy nyilatkoztak: nem a Bosmal építi a sztrádát. A szarajevói Oslobodenje szalagcíme pedig így szólt: “Kiesett a játékból a Bosmal”.
Önmagában az a tény, hogy a Zágráb-Dubrovnik sztráda nyomvonala elkerüli a jóval rövidebb utat kínáló Boszniát, korántsem jelenti, hogy a Horvát Utak Vállalat ne lenne érdekelt a bosnyák sztráda-bizniszben. Olyannyira az, hogy miután az 50-50 százalékban malajziai és bosnyák érdekeltségű Bosmal cég kapott lehetőséget a szarajevói kormányzattól, hogy előkészítse a boszniai szakasz építését, illetőleg a tender kiírását, megmozdult a horvát sztráda-lobbi.
A legmagasabb szinten gyakorolt több hónapos politikai, illetve a bosnyák gazdaság függése miatt gazdaságpolitikai nyomás eredményeként aztán a Bosmal elveszítette privilegizált helyzetét. Annak ellenére is, hogy időközben már 300 millió eurós bankgaranciát szerzett a Bank Islam Malaysia Berhad segítségével az előkészítő munkálatokra. Bár, ismerve a muzulmán tőke szarajevói pozícióit, aligha beszélhetünk lefutott meccsről.
A horvát sztrádagyár titkai
A horvát autópálya-építési modell titka elsősorban az erők koncentrációjában rejlik. Déli szomszédunknál ugyanis nem politikai, hanem nemzeti kérdés a sztrádaépítés. Ennek köszönhető, hogy a választási ciklusok nem akadályozzák az építkezést. A másik kis titok a rövid szakaszok építésének elve. Horvátországban egy időben tucatnyi, 10-15 kilométeres sztrádaszakaszon folyik az építkezés, s ahogy elkészülnek egy darabbal, azt azonnal bekapcsolják a forgalomba. Végül a titok része a „fapados” modell. Horvátországban akár 50 kilométernyi új autópályán is autózhatunk anélkül, hogy egyetlen WC-t vagy benzinkutat találnánk – az is készül persze, de az utak átadásával nem várják meg a kényelmi szolgáltatások kiépítését.
A déli szomszédunk egyik legnagyobb foglalkoztatójának számító Horvát Utak Vállalat (HUV), amely közvetlenül 10 ezer, közvetve további 5 ezer embert foglalkoztat, alig évtizednyi idő alatt évszázados sztrádaépítési programot hajtott végre. Ha továbbra is a jelenlegi építési ütemben haladnak, márpedig a karácsonykor hivatalba lépett új kormány sem lazította az útépítési célkitűzéseket, akkor 2008-ra kiépül a teljes 1500 kilométeres országos sztrádahálózat.
Erre egyébként jó esély van, hiszen tavaly 177 kilométernyi új szakaszt adtak át, s az idén is 192 kilométer átadását tervezik. Legkésőbb 2008-tól tehát jelentős kihasználatlan kapacitásokkal rendelkezik majd a HUV. Ezért lobbiznak oly elszántan az 5/c korridor boszniai szakaszáért, s ezért puhatolóznak folyamatosan a magyarországi szakasz iránt.
A kínai kártya
Új szint hozhat a versenybe a kínaiak megjelenése. A pekingi politikusok már korábban felvetették, hogy országuk szívesen részt venne a magyarországi út- és metróépítésben. Az M6-os közelmúltban meghirdetett nemzetközi tenderfelhívását ezért eljuttatta a Gazdasági Minisztérium a kínai közlekedési minisztériumba.
