A januári inflációs adat lényegesen rosszabb lett a piaci várakozásoknál, a piaci elemzők ezért mintegy 0,5 százalékponttal korrigálták felfelé a 2004-re vonatkozó előrejelzésüket. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közlése szerint a fogyasztói árak januárban 6,6 százalékkal nőttek 2003 januárjához és 2,1 százalékkal decemberhez képest. Az elemzők ugyanakkor januárra 6,3 százalékos éves és 1,76 százalékos havi árszínvonal változást vártak.
A maginfláció januárban decemberhez képest 1,1 százalék, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 5,9 százalék volt. Az előző hónaphoz viszonyított árszínvonalat az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása egyaránt 0,71 százalékkal, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 0,46 százalékkal, a szeszes italoké, dohányáruké 0,26 százalékkal, a háztartási energiáé 0,11 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,03 százalékkal emelte, míg a ruházkodási cikkeknél bekövetkezett árcsökkenés 0,14 százalékkal mérsékelte.
Egy hónap alatt az élelmiszerek árai átlagosan 3 százalékkal emelkedtek. Emellett a termékek jelentős részénél 3 százalék körüli áremelkedés következett be az áfakulcs mértékének emelése következtében. A tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia esetében az átlagosnál kisebb volt az áremelkedés. A szolgáltatások közül a helyi tömegközlekedés díjtételei átlagosan 12,7 százalékkal, a távolsági utazásé pedig 5 százalékkal nőttek. A szeszesitalok, dohányáruk, a sör 4,1 százalékkal, az égetett szeszesitalok 4 százalékkal drágultak.
Év végére visszatérhet az alapkamat 9,5 százalékra
Meglepő, de Gable szerint a vártnál magasabb év eleji infláció sem zárja ki feltétlenül a 12,50 százalékos jegybanki alapkamat csökkentését az idén. A lazításra azonban csak az év második felében kerülhet sor, ha a forint nem gyengül jelentősen. Az elemző 10,00 százalék körüli alapkamatra számít. További kamatemelésre ugyanakkor kevés az esély. A BNP Paribas elemzője még arra is lát lehetőséget, hogy a jegybanki alapkamat az idei év végére visszatérjen a 3,00 százalékpontos novemberi emelés előtti 9,50 százalékra. Ezt a kereskedelmi mérleg – és ezzel együtt a folyó fizetési mérleg – általa várt jelentős javulásával, illetve a reálbér-emelkedés várható erős lassulásával magyarázta. Az elemző a második negyedévtől negyedévenkénti 1,00 százalékpontos kamatcsökkentésre számít az év végéig; 2005 végére 7,00-7,50 százalékos jegybanki alapkamatot jósolt.
Londoni feltörekvő piaci elemzők a vártnál magasabb januári infláció után a következő néhány hónapban 7,0-7,5 százalékos tizenkét havi adatokra számítanak. A magyar elemzők 6-6,5 százalékos évvégi prognózisával szemben angol kollegáiktól elhangzott olyan vélemény, amely szerint az év végén is 7,0-7,5 százalékos infláció várható. A decemberi inflációs jóslatok különbségei abból fakadnak, hogy az elemzők véleménye megoszlik a várható pénzügypolitikai lépésekről és azok eredményeiről. A Pénzügyminisztérium ugyanakkor bizakodó, a rossz évkezdés után valamivel jobb évvégét várnak, 6-6,5 százalékos korábbi előrejelzésük felső sávjára teszik a várható infláció mértékét.
Jeff Gable, a Deutsche Bank londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokért felelős alelnöke szerint a 6,6 százalékos adat azt jelzi, hogy az adó- és árváltozások a várakozásnál gyorsabban átszűrődtek a fogyasztói árakba. A hatósági intézkedések azonban továbbra is felfelé tolják az árszínvonal-emelkedés ütemét, teljes egészében márciusban illetve áprilisban kerülnek bele az inflációba. A tavaszi hónapokban ezért 7,5 százalékos, esetleg ennél is valamivel magasabb tizenkét havi adatok várhatók, és ekkor lehet majd azt is pontosabban látni, hogy az év hátralévő részében hogyan alakul a drágulási ütem. A Deutsche Bank jelenleg “éppen 6 százalék alatti” év végi fogyasztói inflációval számol.
Az adó- és hatóságiár-emelések mellett az élelmiszer drágulása volt az egyik fő tényező az erős januári inflációban. Az élelmiszerek áremelkedése egész Európában észlelhető jelenség a rossz termés miatt. A KSH adatait bogarászva szembe tűnik még a gyógyszerárak 16 százalékos növekedése. Az utóbbi termékcsoportnál nemcsak az 5 százalékos áfa bevezetése okozta az átlagot jóval meghaladó drágulást, hanem ezt tetézte a gyógyszeráremelések hatása és a tb-támogatások megkurtítása. Számottevő gyorsító hatást gyakorolt a forint gyengesége is az árak gyarapodására.
Az MNB is emeli majd prognózisát
Az MNB nemsokára megjelenő februári inflációs jelentésében várhatóan negatív irányba változtat majd novemberi előrejelzéséhez képest. Számítani lehet arra, hogy 2004 végére a korábbi 5,9 százalékos prognózis helyett 6 százalékra vagy fölé teszi a decemberi 12 havi inflációs értéket, míg a 2005 végi korábbi 4 százalékos előrejelzést nagyjából 4,5 százalékra változtatja majd.
Bár a januári inflációemelkedés – amelyik várhatóan áprilisban tetőzik majd 8 százalék körül – főként egyszeri árszínvonal-növelő hatásoknak köszönhető, középtávon számítani lehet arra, hogy az infláció a jelenlegi szinten beragad. Ugyan a várakozások konkrét hatásmechanizmusát a jegybank sem ismeri, mégis volt már arra példa, hogy az infláció szintje hosszú évekre megrekedt egy bizonyos szinten – kommentálta a feltételezést Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír makroelemzője.
1998 végétől egészen 2001 júniusáig 10-10,3 százalékos szinten feneklett meg az árszinvonal-emelkedés. A jelenlegi helyzetben pedig megvan annak a veszélye, hogy a várakozások miatt 2005 végéig sem csillapodik le az infláció mértéke.
Török Zoltán ugyanakkor nem lát komoly inflációs veszélyt az euróhoz képest vett forint árfolyam eddigi gyengülésében. Az árfolyam hatása legjobban a tartós fogyasztási cikkek áraiban követhető nyomon. Biztos, hogy a januári 0,4 százalékos áremelkedés teljes egészében az árfolyam változásának tudható be. A korábbi tapasztalatok alapján azonban feltételezni lehet, hogy árfolyammozgás alig épül be az árakba, a kereskedők inkább lenyelik az ingadozást.
Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy amíg a forint az euróhoz képest gyengült az elmúlt időszakban, addig a dollárral szemben hasonló mértékben felértékelődött. Márpedig az üzemanyag-árak alakulására az utóbbi érték van hatással.
