Belföld

Alkuk a háttérben – váratlan Mol-privatizáció

admin
admin

2004. 02. 17. 12:55

Kedden zárt körben megindult a Mol állami részvényeinek értékesítése - erősítette meg a reggeli hírt a délután folyamán az ÁPV Rt. A hírek szerint a 11,4 százalékos csomagban a minimumár 6500-6600 forint között lehet.

A Mol jegyzett tőkéjének 11,4 százalékát kitevő 11,8 millió darab részvény értékesítése zárt körben, könyvépítéses eljárással történik. A tranzakciót Londonban a külföldi befektetési alapok bevonásával kezdték.


A Molnál is meglepetést keltett?


A hírek szerint az eladás kizárólag az állami részvényeket érinti, a mennyiség nagyjából megegyezik a tavaly decemberben az ÁPV által minimum szintként meghatározott mértékkel. Nem ismert egyelőre, hogy az ajánlatkérést követően az ár meghatározása, majd az allokáció mikor történik meg. Jellemző a titkolózásra, hogy elemzők szerint kedden reggel még a Molnál dolgozó kollégáik sem tudtak a tranzakció időpontjáról.


A hírt elsőként közlő portfolio.hu előbb arról írt, hogy csupán külföldi alapkezelők vehetnek részt a meghívásos részvényeladáson. Ezt később a lap korrigálta, mert időközben kiderült, hogy a külföldi alapkezelők értesítése időben kissé megelőzte a hazai alapkezelők értesítését. A keddi reggel és délelőtt folyamán hazai alap- és vagyonkezelők is megkapták az értesítést az értékesítésről és a vételi ajánlat beadásának lehetőségéről.


Délután két órakor az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. hivatalosan is bejelentette: gyorsított könyvépítési eljárásban megkezdte 11,3 millió Mol-törzsrészvény értékesítését Az ÁPV Rt. tájékoztatása szerint, a tranzakció lezárása után 180 napig tartózkodik a tulajdonában álló további részvények értékesítésétől, kivéve a belföldi kisbefektetőknek történő nyilvános értékesítést. A tranzakciót a Citigroup és a Raiffeisen Értékpapír Rt. szervezik – tették közzé délután.


Tavaly nem sikerült

 Szikszai Szabolcs: jó ötlet volt

Nagyon jó ötlet a zártkörű értékesítés, s ha ez bejön, akkor igazi siker-sztoriról beszélhetünk – vélekedett Szikszai Szabolcs, a Takarékbank elemzője. Mint mondta, most a decemberinél jobb a makrogazdasági helyzet, nincs valutaválság, s az új pénzügyminiszter személye is magabiztosabbá teheti a piacot. Arról nem is beszélve, hogy ezúttal nem öntötték a piacra ezt a rengeteg részvényt. Úgy tűnik, hogy most sikerült a háttérben megállapodni néhány nagybefektetővel, így gyorsan lezajlik az ügylet, s gyakorlatilag nincs idő a piaci bizonytalanság kialakulására. Véleménye szerint a minimálár 6520 forint körül alakul. A tőzsdei reakciókról szólva annyit mondott, a hír nyomán lázas eladásba kezdtek a külföldi befektetők, ám a rövid árfolyamzuhanást követő korrekció azt mutatta, hogy ennek a nyomásnak ellenálltak a hazai befektetők.  


Nem először kísérlik meg a Mol állami részesedésének privatizációját. Előbb az orosz válság, utóbb a gázár-mizéria húzta keresztül a számításokat. A legutóbbi, tavaly decemberi kísérlet szintén kudarccal végződött. Nem kis meglepetést keltve, hiszen nem sokkal korábban az FHB-jegyzés komoly sikert hozott. Ezek után jött az ÁPV Rt. drámai bejelentése december elején, amikor is az eladási ár helyett azt közölték: az alacsony áron beadott ajánlatok miatt a privatizációt elhalasztják. Bár a piac sokáig bizakodó volt, utólag elemezve az eseményeket, csokorba szedhetőek az intő jelek.

Az egyik ilyen árlehajtó tényező az volt, hogy a kormány által eredetileg kínált 13 százaléknyi állami tulajdonhoz később csatlakozott a Mol további 4 százaléknyi saját részvénnyel. A relatív túlkínálatot növelte László Csaba akkori pénzügyminiszter bejelentése is, hogy fél éven belül piacra dobják az állami csomag másik felét is. A lengyel PKN akkoriban reflektorfénybe került tapogatózása tovább bizonytalanította a piacot, s a forint árfolyamválsága sem segítette a Mol-privatizációt.


A meglepetés ereje


Elemzők szerint a tranzakció racionalitását az adja, hogy a negyedik negyedéves jó eredményt követően kereslet mutatkozik a papírok iránt a piacon. Mivel nem húzzák el az értékesítési folyamatot, a befektetési alapok nem hajtják le a piaci árat. Ezen konstrukcióban a makrogazdasági (és forint) kockázat limitált, míg egy hosszabb, több hetes periódusban jelentős befolyásoló tényezővé válhat. A papír ára mindenesetre hatalmas forgalom mellett azonnal drasztikus esésbe kezdett, a reggeli órákban 3 százalékot zuhant, majd felfelé vette az irányt. Zékány András, az ING Bank elemzője szerint a tranzakció lebonyolítása után – holnap – viszont jelentősebb árfolyam emelkedésre lehet számítani.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

AACHEN, GERMANY - JANUARY 22: German Chancellor Angela Merkel and French President Emmanuel Macron sign the Aachen Treaty on January 22, 2019 in Aachen, Germany. The treaty is meant to deepen cooperation between the countries as a means to also strengthen the European Union. It comes 56 years to the day after then German Chancellor Konrad Adenauer und French President Charles de Gaulle signed the Elysee Treaty, or Joint Declaration of Franco-German Friendship. (Photo by Sascha Schuermann/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.