Taszár Airport Kht. ügyvezetője az MTI-nek pénteken elmondta: az egy milliárd forintos beruházás befejezéséhez még 500-600 millió forintra lenne szükség, továbbá a befektetőnek vállalnia kellene a működtetést is.
Vékony László hozzátette: ma még korai lenne bármit mondani, egyelőre csak a megkeresés történt meg. Nem titkolta ugyanakkor, hogy nagyon bizakodóak. Közölte: a közvetítővel féléves megbízási szerződést kötöttek, amelyben felhatalmazták, hogy tárgyaljon a német ügyféllel. Ha ennek eredményeként létrejön az üzlet, akkor sikerdíjat is fizetnek.
Az ügyvezető indoklása szerint azért van szükség külső befektetőre, mert az érintett önkormányzatok – a megyei és a kaposvári 45-45 százalékban, a taszári 10 százalékban tulajdonos a társaságban – sem a befejezéshez szükséges összeget, sem pedig az üzemeltetés költségeit nem tudják vállalni.
Ez utóbbi egyébként csak azóta okoz fejtörést, amióta eldőlt, hogy a magyar honvédség nem tart igényt a taszári bázisra, az eszközöket pedig leszerelik. Korábban arra számítottak, hogy a katonai repülőtér légi irányító berendezéseit polgári célokra is használhatják.
A honvédség kivonulásával “baljóslatú helyzet” állt elő – mondta az ügyvezető, ugyanakkor hangúlyozta: a térségben szükség van Taszárra, és elsősorban erre, mivel földrajzi helyzete, kiépítettsége, adottságai messze meghaladják a két másik, azaz a sármelléki és a pogányi repülőtér lehetőségeit.
Nekünk csak a “rajtkészségünk” gyengébb – jegyezte meg Vékony László, újfent hangoztatva: bizakodnak, hogy sikerül megtalálni a megfelelő befektetőt. Hogy az német, vagy netán svájci lesz – korábban szó volt az utóbbiról is, ám azóta nincs hír felőle -, egyelőre nem lehet tudni – mondta az ügyvezető, hozzátéve, a frankfurti befektetővel kapcsolatban álló közvetítő mindenesetre azt ígérte, ügyfele hamarosan személyesen is tájékozódik Taszáron.
Bár a közvetítőnek járó havi juttatásról és a sikerdíj összegéről vékony László nem kívánt nyilatkozni, az MTI értesülése szerint nem kevés pénztől esik el, ha nem jön létre az üzlet, a tulajdonos önkormányzatok számára azonban sokkal nagyobb a tét néhány millió forintnál. Mint az többször is kifejtették, Taszár polgári hasznosítása a gazdaságra gyakorolt fejlesztő hatása miatt a térség stratégiai érdeke, kitörési lehetőség, amelyről nem szabad lemondani.
A polgári hasznosítás egyébként először 1995-ben merült fel, két évre rá elkészült a megvalósíthatósági tanulmány is. Az 1998-ban meghozott kormányhatározat pedig zöld utat adott a kettős, azaz a katonai és polgári hasznosításnak.
2002-ben regionális pályázati támogatással elkezdődött a beruházás. Egy, a katonai műveleteket nem zavaró 7 hektáros területen elkészült az utasforgalmi terminál, a gurulópályát és a parkolót az idén májusban adják át. A kétszintes, 3700 négyzetméteres épületben étkező, kényelmes váró egyszerre mintegy másfélszáz utast fogadhat. Mindez öszességében mintegy 540 millió forintba került. A harmadik ütemben a teherszállítás hátterét kellene megvalósítani, azaz megépíteni a raktárépületet, a kiszolgáló utat, megvásárolni a szállítóeszközöket, berendezéseket, közel ugyanennyiből. Ehhez keresik a befektetőt.
Az üzemeltetés éves költségeiről a kht. ügyvezetője nem tudott nyilatkozni. Annyit mondott, hogy ez a forgalom függvénye lesz. Ám, ha lennének is összegszerű adatok, az már most bizonyos, hogy a megváltozott helyzetben, vagyis a honvédség nélkül, a tulajdonos önkormányzatok nem tudják fedezni a költségeket. A magyar honvédség a jelenlegi ismeretek szerint 2005-ben bezárja a taszári katonai bázist, amelynek infrastruktúrájára, valamint a légi irányítórendszer korszerűsítésére az amerikai hadsereg több millió dollárt költött az elmúlt években.
