Einar Steensnaes orosz kollégájával, Igor Juszufovval folytatott megbeszélése után azonban azt mondta, hogy Norvégia már teljes kapacitásán termel, és Oroszországhoz hasonlóan nagyon kis játéktere van az esetleges termelésnöveléshez. Igor Juszusfov a maga részéről azt mondta szerdán, hogy Oroszország olajtermelése az idén várhatóan 6-8 százalékkal nő.
A minisztériumában decemberben még csak 2,5 százalékos növekedést valószínűsítettek. Tavaly az orosz olajtermelés 11 százalékkal 421 tonnára – napi átlagban 8,46 millió hordóra – nőtt; ötödik éve növekedett egyvégtében, és a tavalyi eredmény újabb rekord volt. Az olajkartellen kívüli Oroszország és Norvégia a világ második illetve harmadik olajexportőre. Az OPEC február 10-én Bécsben tartja soron következő tanácskozását, amelyen a termelési stratégiájáról dönt.
A világgazdaság számára jobb lenne az olajárak alacsonyabb szintre szorítása. Úgy gondolom, hogy az OPEC országainak és a kartellen kívüli termelőknek közös erőfeszítéseket kellene tenni a piaci egyensúly megteremtésére – mondta Steensnaes. Az OPEC hétféle olajból számított árkosara kedden hordónként (159 liter) 29,99 dollár volt, 38. munkanapja haladva meg a kartell által előirányzott 22-28 dolláros célsávot. Az OPEC jelezte, hogy a februári értekezlet előtt nem lépteti életbe hivatalos ármechanizmusát, amely szerint napi 500 ezer hordóval kellene növelni a termelését, ha az ár húsz egymást követő kereskedési napon meghaladja a 28 dollárt.
Az északi-tengeri Brent könyűolaj szerda délután hordónként 30,07 dollár volt márciusra, 16 centtel alacsonyabb a keddi zárónál. A norvég olajipari miniszter a hordónkénti 20-30 dollár közötti árat tisztességesnek tartja, míg Oroszország szerint biztonságosabb lenne 22-25 dolláros sávot megcélozni. Steensnaes szerint a tartósan magas olajárak nem csak a piaci egyensúlyhiánnyal magyarázhatók, hanem a közel-keleti politikai bizonytalanság is az oka. Úgy vélte, hogy a második negyedévben lehet alacsonyabb olajárakban bízni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
