Belföld

Hétfő – mindenhol Mol

Szíriai, lengyel és francia vonatkozású hírek árasztották el a Mol-részvényeseket hétfőn. A legfontosabb, hogy az olajtársaság eladta két gázsszolgáltatóban meglévő kisebbségi részesedését.

A Mol Rt. értékesítette a földgáz-kiskereskedelmi portfóliójába tartozó Égáz Rt.-ben meglévő 35,46 százalékos, valamint a Dégáz Rt.-ben meglévő 27,18

Tervszerűen 

A Mol vezetői korábban hangoztatták: készülőben van a gázüzletágról szóló koncepció. Ennek részeként már korábban önálló társaságokba kezdték meg kiszervezni a gázüzletág egyes területeit. A kisebbségi részvényektől való mostani megszabadulás is alighanem ebbe a koncepcióba illik bele. 

százalékos tulajdoni részesedéseit a Gaz de France részére – közölte a Mol a Budapesti Értéktőzsde honlapján hétfőn. A részesedések együttes könyv szerinti értéke 11,63 milliárd forint, míg a vételár összesen 11,75 milliárd forint. A vételár kifizetésére a Magyar Energia Hivatal jóváhagyását követően, az értékesítés zárásakor kerül sor.

A Dégáz 72,6 százaléka volt eddig a francia Gaz de France tulajdonában, így immár a dél-alföldi gázszolgáltató teljes részvénycsomagja gyakorlatilag a párizsi központú cégé lehet, minthogy most további, több mint 27,2 százalékot szerzett a Moltól. A győri székhelyű ÉGÁZ-ban is szinte kizárólagos tulajdonossá válik a Gaz de France. A cég honlapja szerint 63,9 százalékkal rendelkezett eddig, s most tovább növelhette részesedését. 


Hétfő – mindenhol Mol 1

A PKN Orlen gyors privatizálását sürgeti a vezérigazgató

Ugyancsak a Molhoz kapcsolódó hétfői hír, hogy a magyar olajtársasággal a fúzió és az együttműködés lehetőségeiről már szándéknyilatkozatot is aláíró lengyel PKN Orlen cég vezetője a társaság privatizálását sürgeti. „A lengyel kormány nagyon sürgősen adja el a PKN Orlenből a maradék 28 százalékos állami részt” – mondta hétfőn a legnagyobb lengyel olajvállalat, a PKN Orlen vezérigazgatója, Zbigniew Wrobel. „Csak a teljes magánosítás teheti vonzóvá a céget a befektetési alapok számára, amelyek nem vehetnek részvényeket állami ellenőrzésű vállalatokból” – idézte Wrobelt a Puls Biznesu című lengyel gazdasági lap.

A vezérigazgató hozzátette: a privatizáció azért is szükséges, hogy megszabaduljanak a politikai befolyásolástól, ami korlátozza a döntési szabadságot. Leszögezte: bízik abban, hogy nem vezetnek sikerre az eltávolítására irányuló törekvések, miután részvényár-manipuláció gyanúja merült fel a nevével kapcsolatban. Wrobel cáfolja a gyanúsítást, és emlékeztetett, hogy a PKN Orlen részvényének tavalyi, 41 százalékos drágulása az egész igazgatótanács munkáját dicséri. Wrobel elmondta azt is, hogy terv szerint haladnak az egyesülési tárgyalások a magyar Mollal, és márciusra készen lesz az elképzelés, amelyet a részvényeseik elé terjesztenek.

 A Mol és az INA

A magyar Mol Rt. tavaly júliusban írta alá a szerződést az INA 25 százalék plusz egy részvénye megvásárlására, 505 millió dollárért. A két ország versenyhatóságai jóváhagyták az ügyletet, a Mol novemberben átutalta a vételárat. Január elején az új horvát gazdasági miniszter, Branko Vukelic úgy nyilatkozott, hogy felül kell vizsgálni az adásvételi szerződést és ha kell, módosítani fogják, de közvetlenül nem hangoztatott semmilyen konkrét kifogást azon kívül, hogy az előző horvát kormány idején az adásvételi szerződésbe nem volt betekintése a nyilvánosságnak és a parlamentnek.

Szíria: olaj- és gázkitermelési megállapodás az INA-val

Áttételesen, de megintcsak a Molt érinti a horvát INA új szíriai projektje. Szíria ugyanis olaj- és gázkitermelési szerződést írt alá a horvát INA-val, amelyben a Molnak 25 százalékos részesedése van. A szíriai állami olajcég (SPC) a 25 évre szóló szerződést a hét végén írta alá, miután az amerikai IPR csoporttal is hasonló megállapodást kötött. Az INA-val kötött szerződés értelmében a horvát olajipari cégnek az első négy évben 10 millió dollárt kell befektetnie a geológiai és földrengéstani vizsgálatokba, valamint két kitermelő forrás létesítésébe – jelentette a szíriai SANA hírügynökség.

Az INA számára a kitermelési időszak a szerződés értelmében két évvel meghosszabbodhat, az alatt újabb 6 millió dollárt kell befektetnie, újabb tanulmányokat kell végeztetnie, és két újabb olajkutat fúrnia. Ezen túl a szerződés további kiterjesztése újabb 5 millió dollárjába, és egy újabb olajkút létesítésébe kerül az INÁ-nak. Szíria, amely napi mintegy 550 ezer hordónyi nyersolajat termel ki – 330 ezer hordó/nap fogyasztás mellett – a termelési technológiák fejlesztését, az olaj- és gázkitermelés kiterjesztését szeretné elérni a külföldi cégek bevonásával.

A szíriai olajminiszter úgy véli, hogy országa 2020-ig akkor is önellátó maradhat olajból, ha addig nem találnak újabb tartalékokat. Az Egyesült Államok becslései szerint viszont az ország egy évtizeden belül nettó olajimportőr lesz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik