Ahogyan jól informált lapok előre megjósolták, Mádl Ferenc köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól az Országgyűlés által december 15-én elfogadott, a befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos, a köznyelvben PSZÁF-törvényként elhíresült salátatörvény ügyében (Módosított PSZÁF-törvényt fogadtak el). Ezzel az előre látható lépéssel (a törvény elfogadásakor a Fidesz bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul) öt további törvény egyes fejezeteinek módosítása is jókora késedelmet szenved.
Egyedi döntés és az egyeztetés hiánya
Mádl megítélése szerint az említett törvénynek az a pontja bizonyulhat alkotmányellenesnek, amely kimondja, hogy a hatálybalépés napján megszűnik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete éppen hivatalban lévő elnökének, elnökhelyetteseinek a megbízatása (és köztisztviselői jogviszonya). A köztársaság elnöki hivatal sajtóosztálya által kiadott közlemény szerint ez a rendelkezés „egyedi személyi döntést mond ki normatív, törvényi formában”, amely két vonatkozásban is alkotmányellenes. Egyrészt Mádl Ferenc szerint „az egyedi személyi döntés törvényi normába foglalása visszaélés a törvényhozás rendjével”, másrészt „elvonja a jogorvoslat lehetőségét az érintettektől”.
A köztársasági elnök indokai között rámutat továbbá arra is, hogy a törvény elfogadására a jogalkotási eljárás előírásainak megsértésével került sor. A törvénytervezet előkészítése során ugyanis a kormány nem egyeztetett az érintettekkel, noha „a jogállamiság lényege az, hogy a jogszabályok mindenkire – így a kormányra és a jogalkotóra nézve is – kötelezőek” – áll az indoklásban.
Még egy esély
A házszabálytól való eltéréssel tárgyal hétfőn az Országgyűlés a PSZÁF-törvény módosításáról: a parlament 323 igen szavazattal, egy ellenében, két tartózkodás mellett támogatta ugyanis Rogán Antal javaslatának ugyanazon a napon történő vitáját és határozathozatalát, amihez a képviselők négyötödének egyetértése volt szükséges. A kormányjavaslat házszabálytól eltérő tárgyalása nem kapta meg a kellő támogatást. A módosítások ügye Mádl Ferenc döntése nyomán került a házbizottság, illetve a parlament elé. A PSZÁF-törvény azon részeire, amelyek a bankszámla-tulajdonosok adatkiegészítési kötelezettségét érintik, a kormány és a Fidesz is nyújtott be – egymástól eltérő – javaslatot. Az ügyben a házbizottság több tanácskozást is tartott. Az első ülés után Rogán elmondta, arra tett javaslatot, hogy az adatkiegészítési kötelezettséget – ahogy az a tervekben szerepelt – 2004. április 1-jéig hosszabbítsák meg. “A Fidesz tett egy jó kezdeményezést, (…) de mindazokat a tételeket, amelyek a befektetők biztonságáról szólnak, ma el kellene fogadnunk” – mondta Göndör István az MSZP részéről, hozzátéve, hogy a kormány javaslata nagyobb terjedelmű, kiterjed a külföldről indított tranzakciókra is.
Ki bukik Szászon kívül?
A hat törvényt érintő módosításcsomag a köznyelvi változattal ellentétben nem csupán a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999-es törvényt és ezzel a felügyeleti vezetők megválasztásának módját, a felügyelet hatáskörét módosítja, végső soron eltüntetve a porondról Szász Károly felügyeleti elnököt, hanem szerencsétlen módon további törvényeket is érint (a hitelintézeti, a tőkepiaci, a pénzmosási, a szövetkezeti és a közjegyzőkről szóló törvényeket, illetve azok egy-egy részét).
Mivel a PSZÁF-törvénynek a bankszámla-tulajdonosok adatkiegészítési kötelezettségével foglalkozó részei (pénzmosás elleni törvény) sem léphetnek hatályba a módosítások kihirdetést követően, több ezer ügyfélnek, aki nem vette komolyan számlavezető bankja felszólítását, csupán néhány napja marad adatai pótlására. Akinek mégsem sikerül még az ünnepek előtt vagy azt követően a hiánypótlás, annak megbízásait a pénzintézet január elsejétől nem teljesítheti. (Egy fideszes módosító indítvány értelmében, melyet a parlament hétfőn elfogadott, mégis áprils elseje lesz az adategyeztetés határideje!)
A politikai játszma vesztesei lesznek azonban a pénzintézetek azon leendő ügyfelei is, akik a közokirat-készítési szabályok egyszerűsítésének elmaradása miatt továbbra sem vehetik igénybe a jelenleginél lányegesen olcsóbb kötelező közokiratba foglalást. És néhányan azok közül is, akik a lakossági kölcsönszerződések esetében továbbra sem tájékozódhatnak többé-kevésbé korrekt módon, teljes hiteldíjmutató segítségével.
