|
A törvényjavaslat zárószavazásánál a parlament internetes oldalán elérhető lista tanúsága szerint a fideszes és az MDF-es képviselők közül az ülésteremben lévők sem voksoltak. Az MSZP egységes “igenje” mellett az SZDSZ-ből 15-en támogatták az előterjesztést, négyen – Eörsi Mátyás, Fodor Gábor, Gusztos Péter és Szent-Iványi István – azonban elutasították, Béki Gabriella pedig tartózkodott.
Fodor Gábor az MTI-nek elmondta: egy jogállamban elfogadhatatlannak tartja a döntést, ezért szavazott nemmel. Gusztos Péter arra hivatkozva nyomott “nemet”, hogy szerinte a jelenlegi koalíciót nem hatalmazza fel “ilyen döntések meghozatalára” az, hogy az előző ciklusban is történtek ilyen lépések.
A szavazást követően Varga Mihály, a Fidesz frakcióvezető-helyettese újságíróknak azzal indokolta a nem szavazást, hogy a törvény szerintük nem szakmai, hanem politikai koncepció alapján született. A fideszes képviselők a törvényjavaslat zárószavazása után elhagyták az üléstermet.
Heteken belül mehet Szász
A módosítás szerint a felügyelet élén az eddigi egyszemélyi vezető helyett öt tagból álló testület, a Felügyeleti Tanács áll. A felügyelet hivatali szervezetének élére főigazgató és két helyettes kerül. Mindhárom vezetőt hatéves időtartamra a miniszterelnök nevezi ki.
A kormány által beterjesztett törvényjavaslat indoklása szerint a felügyelet szakmai függetlenségének megerősítése céljából választják szét a felügyelet hivatali szervezetét és vezető testületét. Az ellenzék viszont a PSZÁF jelenlegi vezetője, Szász Károly elleni támadásként értékeli a változtatást.
A törvény szerint a felügyelet vezetőjének megbízatása a törvény hatályba lépésének napján, a kihirdetéstől számított 15. napon szűnik meg. (Szász Károly legutóbbi megnyilatkozását a törvénymódosítással kapcsolatban itt elolvashatja: Szász Károly nyílt levélben oktatja ki Kovács Lászlót)
|
A törvénymódosításról történő szavazás napján több rendkívül érdekes és egyben nyugtalanító hír is felbukkant a világsajtóban. Első körben – az OECD után – az Európai Központi Bank is aggodalmának adott hangot a pénzügyi felügyelet működésének megváltoztatása és a független ellenőrzés veszélyeztetése miatt. (A korábbi OECD-s és mostani, az EKB-től érkezett feddés közös vonása, hogy mindkettőről az intézményhez közel álló forrásokra hivatkozva a Reuters hírügynökség számolt be. A híreket később egyik intézmény sem cáfolta, a hazai illetékesek pedig előbb vagy utóbb megmagyarázták a tiltakozások okait és ígérték, eleget tesznek a kívűnt változtatásoknak.)
Az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet december 12-én intézett levelet László Csaba pénzügyminiszterhez. E levélben az EKB elnöke azt írja, hogy az intézmény méltányolja ugyan a célt, miszerint a bankfelügyeletet átláthatóbbá, elszámoltathatóvá akarják tenni, a változtatások azonban nem felelnek meg a nemzetközi normáknak és veszélyezteti a független ellenőrzést.
Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a tervezet első, egy-két pontban nem teljesen egyértelmű megfogalmazást tartalmazó változatát véleményezte – reagált a pénzügyi tárca közleményében az EKB korábbi levélében foglaltakra, és azt is megígérte: változtattak a nehezményezett bekezdéseken.
Moody’s: nem minősít, csak jelez
Arra már nem érkezett válasz, hogy az egyik legnagyobb nemzetközi hitelminősítő is állást foglalt az immáron elfogadott törvénytervezet kapcsán. A Moody’s, amely jelentésében a magyar bankszektort az egyik legversenyképesebbnek állítja be Kelet- és Közép-Európában, burkolt utalást tett “a pénzügyi felügyelet függetlenségét érintő” kormányzati tervekre is.
E hitelminősítőtől szokatlan megnyilatkozás szerint a bankfelügyeleti szabályok változása folyamatosan közelíti a magyar banki szabályozó rendszert az uniós normákhoz, javítva az áttekinthetőséget, ugyanakkor “óvatosan” szemléli azokat a nyilvános nyilatkozatokat, amelyek a pénzügyi felügyelet lehetséges, a függetlenséget is érintő átalakításáról szólnak
Samuel Theodore, a Moody’s pénzintézeti minősítésekért felelős vezérigazgatója az MTI kérdésére, hogy ez a kitétel pontosan mit jelent, hétfőn Londonban azt mondta: a cég minél függetlenebbnek szereti látni a pénzügyi felügyeleteket, mert a múltbeli példák alapján “nem a legjobb döntések születnek a bankrendszer egészsége szempontjából”, ha e felügyeletek a kormányok politikai érdekeihez vannak kötve. Theodore hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Moody’s nem nyilvánít véleményt a magyar kormány terveiről, “csak jelzi álláspontját, hogy a pénzügyi felügyeletek lehető legnagyobb függetlenségét pártolja”.
