A november 27-én induló és december 5-ig tartó nyilvános részvényjegyzés részletes tájékoztatóját ma hozta nyilvánosságra az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt., illetve a tranzakció vezető szervezőjeként közreműködő Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. A jegyzés eddig nem ismert részletkérdése csupán az ÁPV Rt. által 7100 forintban meghatározott maximumár. Ez kizárólag a belföldi magánszemélyekre vonatkozó árplafon, amelynél többet biztosan nem kell kifizetni egy Mol-részvényért.
A nemzetközi és a belföldi intézményi értékesítés keretein belül felajánlott részvényekre nem alkalmazható a most meghatározott maximumár. Az intézményi értékesítésben az ajánlati könyvbe a vételi ajánlatokat 2003. december 3. és december 8. között lehet beadni.
Az intézményi értékesítés lezárása után 2003. december 8-án kerül meghatározásra a végleges ár, amelyet december 9-én jelentenek be, és várhatóan 2003. december 10-én hivatalos közleményként is megjelenik. A belföldi nyilvános részvényértékesítés során részvényt igénylő befektetőknek legfeljebb a maximum árat kell megfizetniük, még abban az esetben is, ha a megnövekedett kereslet miatt az intézményi ár meghaladja a maximum árat.
A jegyzés részletei
A részvényjegyzés korábban is nyilvánosságra hozott részletei a következők:
A nyilvános jegyzési időszakban a belföldi magánszemélyek maximum 200 darab részvény jegyzése esetén darabonként 2.500 forint befizetésével jegyezhetnek Mol részvényt. A hátralékot 2004. szeptember 1-jéig kell kifizetniük, s aki ezt 2004 március 29. után teszi meg, 500 forint kedvezményt kap az árból, ami a maximum ár, illetve az intézményi jegyzések alapján kialakított végleges ár közül a kisebbik lesz.
A tájékoztató szerint jelentős túljegyzés esetén az igényelt mennyiségnél jóval kevesebb is juthat, ugyanis a kedvezményesen jegyzett részvények csak a 492 ezer darab garantált részvény elosztásánál élveznek előnyt. Ezt a mennyiséget pedig már 2.460 magánszemély lejegyzi teljes egészében a maximum 200 darabos kedvezményes fizetési lehetőséget kihasználva.
Ezen felül az ÁPV Rt. még közel 4 millió darab részvényt átcsoportosíthat a nyilvános értékesítésre. Ennél a csomagnál azonban már azok élveznek előnyt akik a teljes árat kifizetik, s maximum 1.500 darabot jegyeznek. Ebben a konstrukcióban igényelhetnek részvényt a magyar cégek is.
Az intézmények számára december 8-ig tart a jegyzési időszak. Az intézményi értékesítésen belül az ÁPV Rt. maximum 14,76 millió darab részvényt, míg a Mol 4,26 millió darab saját részvényt ajánl fel.
Amennyiben a teljes intézményi és belföldi csomagot lejegyzik befektetők úgy az állam részesedése 22,7 százalékról 9,1 százalék plusz egy aranyrészvényre csökken a Molban, míg a társaság eladja összes saját részvényét.
Kockázatok
A kibocsátási tájékoztatóban a vagyonkezelő kitér a társaságot érintő kockázatokra, és felhívja a figyelmet arra, hogy azokat érdemes részletesen átolvasni és mérlegelni a jegyzés előtt. A tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy a cég piaci kockázatnak van kitéve az általa vásárolt földgáz és kőolaj ármozgását tekintve. A növekvő árak ugyanis csökkentik a nyereséget, ha azt nem tudják átterhelni a fogyasztókra, ami viszont az árbevétel csökkenésének veszélyét rejti. A tájékoztató szerint a Mol 2001-ben földgáz beszerzéseinek 30 százalékára kötött fedezeti ügyletet, és ez is csak tartósan 30 dollár feletti olajárra vonatkozott.
További kockázatot jelent az, hogy a Mol nagymértékben függ az orosz földgáz- és kőolajbehozataltól. Bár a földgázellátás Ausztria irányából is lehetséges a HAG vezetéken, de ez egyrészt költségesebb a mint a Testvériség és Barátság vezetéken keresztül, másrészt a HAG vezeték kapacitása a téli csúcsidőszakban kevesebb a szükségesnél.
A Mol kőolaj- és földgázkészleteire vonatkozó becslések bizonytalanok és folytatódhat a teljes készlet csökkenése is – áll az értékesítési tájékoztatóban. A Mol jelenleg 35.373 négyzetkilométernyi termelési mezővel rendelkezik Magyarországon, ám ez csak addig tartható, amíg létezik az állami aranyrészvény a Molban.
A hatályos bányatörvény szerint ugyanis egyetlen társaság sem rendelkezhet 3.200 négyzetkilométert meghaladó feltárási engedéllyel, ami alól a Mol csak az ÁPV aranyrészvény tulajdona miatt kapott felmentést. Ugyanakkor a társaság egyéb kutatási és kitermelési lehetőségeket keres, főleg Észak-Afrikában és Oroszországban.
A gázüzletággal, vagyis a kereskedelemmel, szállítással tárolással kapcsolatban azt közlik a tájékoztatóban, hogy a részbeni és a teljes értékesítés lehetőségét vizsgálják az államtól kapott felhatalmazás alapján.
A leányvállalatokkal kapcsolatban kockázatként a horvát INA-nál azt emelik ki, hogy a Mol nem rendelkezik a napi működést felügyelő operatív menedzsmenttel. Ráadásul léteznek „a befektetők számára releváns információk, melyről a társaságnak nincs tudomása” – áll a tájékoztatóban.
A szlovák Slovnafttal kapcsolatban a Mol nyilvános vételi ajánlata körül kialakult vitás helyzetet, és az ebből adódó perek kimenetelét tekinti kockázatnak a tájékoztató. A tájékoztató kitér arra, hogy a Mol továbbra is viseli az általános magyar politikai, gazdasági és jogi kockázatokat, ezenkívül függ a magyar és külföldi kormányok által kibocsátott engedélyektől és kvótáktól.
Elemzői vélemények
Elemzők szerint a Mol 7.100 forintos maximális kibocsátási ára egyelőre semleges hatással lehet az olajrészvény árára.
Imrek Viktor, az OTP Bank elemzője szerint a Mol piacán élénkülhet a vásárlási kedv és így erősödhet a forgalom, de ez nem feltétlenül jár együtt a papír árának számottevő emelkedésével.
A Mol kedden 0,94 százalékkal 6.320 forintra gyengült.
