Átfogó megfigyelési jelentése szerint mind a négy probléma az uniós joganyag mezőgazdasági fejezetével kapcsolatos. Ezek: a mezőgazdasági támogatásokat kezelő kifizető ügynökség felállításának befejezése, az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer teljes kiépítése, a vidékfejlesztési intézkedések végrehajtására való felkészülés, valamint az élelmiszeripari üzemekre vonatkozó közegészségügyi követelmények maradéktalan teljesítése.
Az ország felkészülésének előrehaladását értékelő elemzés e négy gondot ítéli a legsúlyosabbnak, közvetve értésre adva, hogy ha ezek megoldásában nem történik előrelépés, az ország uniós támogatásoktól eshet el.
A problémák második – egy fokkal kevésbé súlyos – csoportját azok a területek alkotják, amelyeken a bizottság értékelése szerint Magyarország csak részlegesen teljesíti a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségeit. Brüsszel ezeken “fokozott erőfeszítéseket” sürget a felkészülés befejezésére. Ebbe a kategóriába az uniós joganyag számos fejezete, illetve ezek mindegyikén belül több konkrét probléma tartozik.
Az áruk szabad áramlásával kapcsolatban például a bizottság a régi megközelítés szerinti ágazati jogi szabályozást és az uniós normáknak megfelelő közbeszerzési törvény elfogadását sorolja ide. A szolgáltatások szabad áramlásával kapcsolatban az információs társadalom működtetéséhez szükséges szolgáltatási háttér fejlettségét nem tartja kielégítőnek. A társasági jog fejezetében a szellemi és az ipari tulajdon védelmével kapcsolatban állapít meg hiányosságokat.
Jó néhány részterületen tart indokoltnak fokozott erőfeszítéseket a mezőgazdaság fejezetében is. Ide tartoznak például a kereskedelmi mechanizmusok, a cukor- és a bortermelésre vonatkozó közös piaci rendtartások, az állategészségügyben pedig a szivacsos agysorvadás (BSE) és a hozzá hasonló betegségek megelőzése, az ellenőrzési rendszer, továbbá bizonyos növényegészségügyi intézkedések.
A nem hivatalosan “sárga lámpával” jelölt figyelmeztető üzenetek e csoportjában szerepelnek még többek között a vasúti közlekedéssel, a társadalom- és foglalkoztatáspolitikával, a távközléssel, valamint az audiovizuális fejezettel kapcsolatban tapasztalt lemaradások.
Az uniós jog alkalmazásához szükséges jogszabályi kereteket, intézményi hátteret és pénzügyi irányítást illetően a bizottság a regionális politikában, valamint a strukturális eszközök összehangolásában talált kívánnivalókat. A fogyasztó- és egészségvédelem területén a piacfelügyelettel és egyes nem biztonsági intézkedésekkel, a bel- és igazságügyi együttműködésben pedig a külső határok védelmével és a menekültügyi politikával kapcsolatban tart szükségesnek fokozott erőfeszítéseket.
Összességében azonban a jelentés azt állapítja meg, hogy Magyarország az uniós jog átvételének és alkalmazásának magas fokát érte el. Ennek megfelelően a felsorolt területek legnagyobb része abba a – harmadik – csoportba tartozik, ahol az értékelés szerint az ország a csatlakozás idejére képes lesz teljesíteni a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségeket.
A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban a jelentés azt állapítja meg, hogy a jogszabály az idei módosításokkal “a jelek szerint összhangba került az uniós joggal. Tekintettel azonban arra, hogy még mindig tartalmaz területenkívüli elemeket, előzetes megállapodásra kell törekedni a szomszédos országokkal ezeknek az elemeknek az ottani alkalmazásáról”.
A bizottság úgy véli, hogy a korrupció elleni küzdelemnek továbbra is kiemelt fontosságot kell kapnia, elsősorban az idén áprilisban elfogadott “üvegzseb-program” gyors megvalósításával.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
