Évszázados sztrádaépítési programot hajt végre alig tíz év alatt a Horvát Utak nevű vállalat, amely a jelenlegi építési ütem mellett 2008-ra kiépíti déli szomszédunk teljes, 1500 kilométeres autópálya-hálózatát. A közvetlenül 10 ezer, közvetve további 5 ezer embert foglalkoztató horvát sztrádagyár most külföldi megrendelőt keres hamarosan felszabaduló kapacitásai lekötésére.
Harc a boszniai koncesszióért
Az európai 5c korridor részét képező Budapest-Ploce autópálya bosznia-hercegovinai szakaszának építéséért komoly versenyfutás zajlik a muzulmán érdekkörbe tartozó bankok és a horvát sztrádalobbi között. Lépéselőnybe került a koncessziós pályázat előkészítésére felkért bosnyák-malájziai tulajdonban lévő szarajevói Bosmal cég, amely időközben 300 millió eurós bankgaranciát is szerzett a Bank Islam Malaysia Berhad segítségével. A hírek szerint a zágrábi kormányzat minden politikai befolyását latba veti, hogy horvát cég kapja a koncessziót.
Autópálya mint kelendő exportcikk
Radimir Cacic horvát újjáépítési és építési miniszter szerint horvát exportcikk is lehet az ország gyors autópálya-építési modellje. Mint mondta, már több állam is jelezte érdeklődését. Példaként említette, hogy küszöbön áll a megállapodás a montenegrói kormányzattal 92 kilométernyi koncessziós autópálya és egy híd építéséről. Emellett Albániában s Bosznia-Hercegovinában is szóba került a horvát sztrádaépítési modell alkalmazása.
Nem bajlódnak a vécékkel, benzinkutakkal
A horvát autópálya-építési modell titka elsősorban az erők koncentrációjában rejlik. Déli szomszédunknál ugyanis nem politikai, hanem nemzeti kérdés a sztrádaépítés. A nyaranta a hosszú tagolt tengerpartra látogató turisták fogadása létkérdés Horvátországban. Ennek köszönhető,
Horvátország autpályái jelenleg – kattintson a térképre!
hogy a választási ciklusok, illetőleg az éppen hatalmon lévők pártszínei nem akadályozzák oly mértékben az építkezést, mint nálunk. Ide kapcsolódik, s nem véletlen, hogy az országban az egyik legnagyobb foglalkoztató a Horvát Utak.
A másik kis titok a rövid szakaszok építésének elve. Horvátországban egy időben tucatnyi, 10-15 kilométeres sztrádaszakaszon folyik az építkezés, s ahogy elkészülnek egy darabbal, azt azonnal bekapcsolják a forgalomba. Így fordulhat elő, hogy a nyaralók a tengertől hazafelé tartva hosszabb autópályán utaznak, mint két héttel korábban az odaúton.
Végül a titok része a „fapados” modell. Horvátországban akár 50 kilométernyi új autópályán is autózhatunk anélkül, hogy egyetlen WC-t vagy benzinkutat találnánk – az is készül persze, de az utak átadásával nem várják meg a kényelmi szolgáltatások kiépítését.
Óvárosba torkollik a sztráda
A dalmát tengerparton élők az idén szembesültek azokkal a várható konfliktusokkal, amelyeket a várva várt autópálya elkészülte okozhat. A helyi Slobodna Dalmacija napilap többször is beszámolt arról, hogy Splitben nincs elég parkoló. Az óváros a világörökség része, ezért átépítése – a kikötő és a vasútállomás bővítése a mai helyén – nem lehetséges. A város határában kilométeres kocsisorok alakulnak majd ki, a nemzetközi kompkikötő pedig egyszerűen bedugul, ha két év múlva elkészül a Zágrábot Splittel összekötő autópálya.
A gyors sztrádaépítkezés persze, számos kérdést felvet. A kisebbik gond az, hogy mi lesz a 2008-tól felszabaduló kapacitásokkal. A délszláv térségben olyan pályaelőnyre tettek szert a horvát autópálya-építők, hogy valószínű: ahogy a poszt-jugoszláv tőzsdék egyre inkább Ljubljanához igazodnak, úgy a térségi sztrádagyár szerepe Zágrábra vár.
Nagyobb gondot jelent ugyanakkor a példátlan ütemben kiépülő horvát sztrádák végpontjainak bedolgozása a helyi úthálózatba, illetve a logisztikai csomópontok kialakítása. A hegyekkel lezárt szűk tengerparti sávon ugyanis jobb híján óvárosokba és régi kikötői mólókra futnak az új utak. Az autópályák által keltett gépjárműforgalom kezeléséhez új kompkikötők, városi parkolók, a történelmi városrészeket elkerülő utak, s a tengerparti üdülőhelyeket összekötő útvonalak kellenek. Ez egy újabb évszázados program – vajon megbirkóznak-e ezzel is egy évtized alatt?
