A szabadkereskedelem ötlete nem új Délkelet-Ázsiában, már a X. századtól kezdve közlekedtek a hajósok a térségben a Malakkai-szoroson át, és vitték áruikat partról partra – írja az Economist brit gazdasági hetilap. A
régió országai most szervezett, államközi kapcsolatokat szeretnének kiépíteni, hasonló céllal, mint egy évezreddel ezelőtt, de sokkal aktuálisabb okokból. Megfigyelők szerint ugyanis ezek az országok (köztük Indonézia, Malajzia, Vietnam, Thaiföld és Szingapúr) megirigyelték Kína gazdasági sikereit, a gyors növekedést, az export bővülését és a külföldi befektetések megugrását a világ legnépesebb országában. (Különösen az amerikai befektetések megszaporodását irigylik Kínától, minthogy náluk jelentősen megcsappantak.)
Ami elválaszthatja őket…
Az ASEAN országok egymástól gyökeresen különböző társadalmi, politikai és gazdaági viszonyok között élnek. Az úgynevezett kis tigrisek közé tartozik ma már Malajzia, amely gyorsan fejlődik gazdaságilag. Brunei egy olajállam, ahol még ma is szultán uralkodik. Két fejlődő állam áll kommunista irányítás alatt: Vietnam és Laosz. Burma talán még Laosznál és Vietnamnál is szegényebb, ott nyílt katonai diktatúra teszi tönkre az ország nemzetközi presztízsét és tart fogságban belső ellenzékieket, köztük a Nobel béke-díjas Aung San Suu Kyit. Indonézia a világ legnépesebb muzulmán állama, sajátos gócpont tehát önmagában is a térségben: terrorizmus, szeparatizmus, vallási fanatizmus, kínaiak üldözése – mindezek bármikor problémát okozhatnak a szigetországban. Szingapúr a világ legfejlettebb országai közé tartozik, csakhogy a városállam, amely Malajziával határos a szárazföldön, de gyakorlatilag az indonéz szigetvilágba ékelődik be, önmagában nem elég nagy ahhoz, hogy piacait a többiek nélkül fejlessze. Hasonló gondokkal küzd Thaiföld, amely szeretné a szorosabb poltikai és gazdasági kapcsolatokat, ám Laosszal, Vietnammal és Burmával nem sokat tud kezdeni…
Most tehát régi-új vetélytársak jelentkeznek a térségben: tíz állam képviselői gyűltek össze az elmúlt héten Indonéziában, Bali szigetén, hogy aláírják azt a közös nyilatkozatot, amely egy európai mintájú gazdasági együttműködés, egyfajta délkelet-ázsiai közös piac létrehozását célozza.
A tíz ASEAN-tagállam 2020-ig szeretné létrehozni a gazdasági közösséget, ám sokan máris kételkednek a siker esélyeit illetően. (Az ASEAN a délkelet-ázsiai országokat tömörítő szövetség, amely még a hidegháború idején jött létre, de sohasem volt olyan szoros együttműködés, mint amilyen katonai téren a NATO és a Varsói Szerződés volt, illetve gazdasági téren az Európai Gazdasági Közösség, illetve a Közös Piac vagy a KGST.) A kétkedők között van például a BBC: a brit hírszolgáltató szerint kérdéses, hogy az ütemtervnek megfelelően képesek-e a résztvevők teljesíteni azokat az elvárásokat, amelyeket közösen fogalmaztak meg, illetve az ütemterv olyan lassú tempót ír elő, hogy ha betartják, éppen hátráltatná a gazdasági közösség kialakítását.
A regionális együttműködés egyébként nem Kína-ellenes, hiszen az olcsó bérű, nagy piaccal és mozgósítható munkaerővel rendelkező államok közé tartozik a világ második legnépesebb országa, az immár egymilliárdos lélekszámú, dél-ázsiai India is. Az ASEAN-országok nem kiélezni akarják a helyzetet, ezért írtak alá múlt szerdán olyan egyezményeket, amelyek Kínát, Japánt és Indiát is mint partnert, és nem mint ellenfelet kezelik. Így például Kína és az ASEAN 2010-re tervez szabadkereskedelmi megállapodást. Ez egyébként a világ legnépesebb szabadkereskedelmi zónáját teremtené meg, 1,7 milliárd lakossal.
Vízválasztó
Ugyanakkor az ASEAN-országok közül most Balira összegyűltek nemcsak gazdasági, hanem politikai, biztonsági és szociális területen is együttműködést terveznek, tehát valóban az Európai Unió mintájára próbálnak közös pontokat találni a jövőt illetően. A kétkedő BBC szerint
Az Asean tagállamai: Brunei, Burma, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam
azonban túl nagy a különbség a tíz szövetkező ország között. Nemcsak gazdaságilag, hanem kulturálisan és politikailag is rendkívül eltérő szisztémák működnek a „tizeknél”. Mindenesetre az ASEAN-tagállamok vízválasztónak minősítették a mostani bali találkozót, amelyen megszületett a Bali II Egyezmény, a délkelet-ázsiai nemzetek összefogásának további erősítéséről.
A mostani közös állásfoglalás legfontosabb része egyébként a demokrácia kibontakoztatásáról szól ezekben az államokban. Az ASEAN titkárságának szóvivője szerint most először szerepel egy hivatalos ASEAN-dokumentumban a demokrácia szó. Ez azért nagy eredmény a BBC szerint, mivel az egyezményt aláírta Burma, Vietnam és Laosz is. A szóvivő el is ismerte az angol újságíróknak, hogy komoly vita volt a megfogalmazás kapcsán a tanácskozás alatt.
A tanácskozás konklúziója az volt, hogy az érintett államok, megindultak az egységes piac kialakítása felé, amely a beruházási javak, a tőke és a munkaerő szabad áramlását teszi majd lehetővé. Ugyanakkor az ASEAN-országok most is hangsúlyozták, hogy nem akarnak olyan együttműködést, amilyen politikai téren az Európai Unió vagy katonai szempontból a NATO.
