Belföld

Készültségben az autópálya-építők

A már meglévő magyar gyorsforgalmi úthálózat minősége illeszkedik az Európai Unió normáihoz, ám egyes, rendkívül megterhelt szakaszokon olyan új technológiát kell választani, amely elviseli a szélsőségesen fokozott igénybevételt is - mondta a Nemzeti Autópálya Rt. által szervezett szerdai békéscsabai szimpóziumon Szilágyi András, az útépítő társaság vezérigazgató-helyettese.

A számítások szerint Magyarország az EU-integráció előre haladásával, a közlekedési munkamegosztásban az EU gyakorlatának meghonosodása várható. Szemben az ezredfordulós adatokkal, amikor a személyközlekedés 86, az áruszállítás pedig 50 százalékot képviselt, a későbbiekben ez az arány az előbbi esetében 90, az utóbbi esetében pedig 70 százalékra növekszik.

Az új technológiák kiválasztásáról szólva Keleti Imre, a szimpózium egyik előadója, a Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozatának elnökség tagja az MTI-nek elmondta: utoljára a hetvenes években, az M7-es autópálya épült betonból, és az élet azóta bebizonyította, hogy a kritikus szakaszokon érdemes visszatérni az ehhez hasonló technológiához.

A szakember szerint a betonútépítő szakma ebben az időszakban is bizonyított, hiszen betonból épült ki a Ferihegyi Repülőtér összes leszállópályája, s azóta ez a technológia bizonyította létjogosultságát.

A munkabizottság javaslata alapján a közelmúltban próbaszakaszok épültek a 44-es számú főút Békéscsaba és Gyula között épülő 2X2 forgalmi sávos szakaszán, amelyet a szimpóziumot követően a helyszínen is megvizsgáltak a szakemberek.

Ajánlott videó

Egy friss hazai felmérés szerint az embereknek csupán a 12 százaléka készít végrendeletet. Arról nincs adat, hogy a népesség hány százalékának vannak érdemi ismeretei az öröklés szabályairól. Sándor Zsuzsa most felhívja a figyelmet néhány gyakori tévedésre.