A 22. szezonját kezdő Katonában az első premieren Bodó Viktor és Vinnai András Motel című darabja kerül színre október 17-én, a rendező Bodó Viktor – közölte Zöldi Gergely.
Spiró György Koccanás című művének ősbemutatóját 2004. január 4-re tűzték ki, a darabot Zsámbéki Gábor rendezi. Csehov Ivanovját Ascher Tamás rendezésében, Fekete Ernő főszereplésével mutatják majd be jövő év márciusában. A nagyszínház épületében októberben egy kisebb stúdió nyílik. Az elsősorban kísérleti műhelynek szánt harminc ülőhelyes stúdióban elsők között Bezerédi Zoltán, Bán János és Máté Gábor dolgozik majd – fűzte hozzá.
A Kamrában az első bemutató szeptember 20-án lesz, Uray Péter Véred íze című mozgásprodukcióját láthatják az érdeklődők. Bozsik Yvette folytatja a Katona Bakkhánsnők-sorozatát. Az Euripidész-mű Zsótér Sándor által rendezett két megfogalmazása után a koreográfus most Bacchanália címmel készít táncelőadást. A premier október 23-án lesz.
A kortárs orosz szerző, Vaszilij Szigarev Fekete tej című darabját Gothár Péter állítja majd színre, a darabot 2004. január 10-én mutatják be. Zsótér Sándor Vörösmarty Csongor és Tündéjéből készít előadást, a premiert március 19-re tervezik – tért ki rá. Az előző évadban nyújtott munkája alapján a legjobb rendezésért Ascher Tamást (Őszi álom) és Máté Gábort (Az idióta) jutalmazta a Vastaps Alapítvány.
A legjobb férfi főszereplő Fekete Ernő (Az idióta), a legjobb női főszereplő Bertalan Ágnes (Őszi álom) lett. A legjobb férfi mellékszereplő címben Haumann Péter (Az idióta), Bezerédi Zoltán (Az idióta), Lukáts Andor (Őszi álom), valamint Elek Ferenc (King Kong lányai) részesült.
A legjobb női mellékszereplő díját Pelsőczy Réka és Tóth Anita kapta a King Kong lányaiban nyújtott játékért. Elköszönt a társulattól Dévai Balázs és Csákányi Eszter színművész. A Katona József Színház csapatának új tagjai Bodó Viktor rendező, valamint Fenyő Iván, Mészáros Béla és Szantner Anna friss diplomás színészek.
A Háború és béke minden figurája kortalanul eleven, de a mostani orosz háborúhoz semmi köze
Tolsztoj monumentális történelmi regényének aktualitását mi sem jelzi jobban, mint a szomorú egybeesés, hogy az új fordítás javában készült, amikor kitört az orosz-ukrán háború. De vajon miért kell újrafordítani a klasszikusokat? Mit gondolt Tolsztoj a történelemről? És lehet-e bármi szerepe egy regénynek az orosz imperializmusban? A fordítóval, Gy. Horváth Lászlóval beszélgettünk.
