A második negyedévben immár hivatalosan is recesszióba süllyedt a német gazdaság, miután a GDP 0,1 százalékkal csökkent. Az előző három hónap
visszaesésével együtt ily módon már hat hónapos a gazdasági lassulás, ami a recesszió technikai definíciója – írja a BBC. Az első negyedévben egyébként 0,2 százalékkal esett vissza a bruttó hazai termék, vagyis bizonyos szempontból még pozitívnak is tekinthető a második negyedéves adat, hiszen április és június között felére csökkent a zsugorodás üteme.
Az angol hírforrás megjegyzi, hogy a német gazdaság gyakorlatilag egy éve folyamatosan stagnál, azután, hogy 2001 végén kijött egy enyhébb recesszióból. Gazdaságelemzők ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy Németország kilábalni látszik a válságból, de legalábbis a „javulás útjára lépett”. Ezt nemcsak a visszaesés mértékének már idézett csökkenése mutatja, hanem a legújabb foglalkoztatási adatok is.
Schröder gondjai
Addig, amíg a német növekedés meg nem indul, Schröder szociáldemokrata kancellárnak komoly gondokkal kell szembenéznie otthon. Miután megnyerte tavaly szeptemberben minden idők egyik legszorosabb választási csatáját, most a több mint tízszázalékos munkanélküliséget kellene leszorítania, illetve növelnie kellene a német ipar és gazdaság hatékonyságát is egyúttal. Ezzel azonban határozottan ellentétes a rövid távú érdek, amelyet a német szakszervezetek képviselnek. Márpedig ők adják a szociáldemokrata párt szavazói bázisának zömét.
A makrogazdasági elemzők sajátja, hogy mindig rámutatnak azokra a veszélyekre is, amelyek a csupán kibontakozóban lévő halvány reményforrásokat fenyegetik. Így például arra figyelmeztetnek, hogy jóllehet Németország piacgazdaság, a szociáldemokratákból és zöldekből álló kormánykoalíció hajlamos beavatkozni a gazdaságba, és ezzel sokat árthat a természetes növekedési faktoroknak.
A Dresdner Kleinwort Wasserstein bank elemzője, Rainer Guntermann azt hangsúlyozza, hogy az év második felében valóban javulás várható, és ennek eredményeként zéró növekedés állhat be Németországban.
Az eurózóna problémái
A német gazdaság persze nincs kivételes helyzetben: az eurózóna más államai is gondokkal küzdenek a gazdasági növekedés terén. Olaszország például 2003 első felében szintén recesszióba süllyedt, Franciaországban várhatóan rendkívül gyenge lesz a GDP növekedése, miközben a munkanélküliség 10 százalék felé közelít.
Mindennek ellenére az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz az előrejelzéséhez, mely szerint az év végén a gazdasági növekedés beindul, 2004-ben pedig tartóssá válik. Az EU brüsszeli bizottságának véleményét kissé gyengíti saját ténykedése: éppen nemrégiben fogta vissza jóslatait, és az eurózóna 2003-as növekedését illetően mindössze 0,7 százalékra számít.
A növekedés azonban szakértők szerint csak akkor indulhat meg ténylegesen, ha az Európai Központi Bank (EKB) tovább csökkenti a kamatokat. Ezt egyébként részben már meg is tette, hiszen jelenleg is csak 2,5 százalékos a kamatszint.
Schröder és a reformok
Visszatérve Németországhoz, a középtávú optimizmusra leginkább az adhat okot, hogy Gerhard Schröder kancellár rászánta magát azokra a reformokra, amelyek remélhetőleg erősítik a gazdaságot. Így például bejelentette, hogy visszafogják a kormányzati költekezést, átrendezik az adórendszert, és deregulálják a munkaerőpiacot.
Ezek a reformok azonban csak a jövő év közepétől éreztethetik hatásukat (közismert egyébként, hogy a kormányzati költekezés visszafogása az infrastrukturális fejlesztéseket hátráltathatja, illetve a beruházások visszaeséséhez vezethet). Mindenféleképpen biztató ugyanakkor, hogy Németország nagyobb kereskedelmi partnerei közül az amerikai piac élénkülésnek néz elébe.
