Egy fiatalember állított be a nyolcvanas évek közepén a lakáskultúráról szóló újság szerkesztőségébe azzal, hogy a gipszstukkó megint kezd divatba jönni, s érdeklődött, a magazin közölne-e erről néhány sort. Megmondták neki, hogy ilyesmire mostanában nem lesz szükség, nem felel meg a tömegízlésnek. 
Mert ez művészet…
Esztendő múltán a fenti fiatalember egy évre előre megrendelt minden számba negyedoldalnyi hirdetést. Az idő gyorsan eldöntötte, hogy kinek van igaza. Ugyanez a lap tavaly arról számolt be, hogy a British Plaster Board (BPB) épületszobrászati trófeáját a Laki Rt. nyerte el.
“Művészetével, mert ez művészet, az épületek értékét növeli. Nagyszerű munkatársakkal veszi körül magát, de nemcsak kiadja a feladatot, hanem saját magát adja a műbe” – fogalmaz a cég egyik illusztris megrendelője, Sugár András, a Westel Mobil Távközlési Rt. elnök-vezérigazgatója. “Mindig is szerettem volna az étkezőnkbe egy nagy asztalt, s amikor ezt elmondtam neki, a helyiség díszítését úgy alakította ki, hogy a mennyezeten a bútor fölött megjelenítette annak ovális formáját” – teszi hozzá elégedetten.
Budapest, Debrecen, Bécs
Vállalkozása lendületesen fejlődött. 1987-ben, az indulás után három évvel már megnyitották első bemutató-termüket a Margit-híd budai hídfőjénél. A rendszerváltáskor megalakította a Laki Épületszobrász Kft.-t, s felépült a cég első, 600 négyzetméteres üzeme. 1993-ban újabb, 1600 négyzetméteres üzemet létesítettek. 1997 óta a vállalkozás Debrecenben, Sopronban és Szegeden is működtet bemutatótermeket. 2000-ben Pilisszentivánon, 3,5 hektáros területen, létrejött a Laki Ipari és Kereskedelmi Központ. A következő évben megalakult a továbbra is családi tulajdonban lévő Laki Épületszobrász Rt. 2003-ban Ausztriában bejegyezték a Laki GmbH-t, s megnyílt az osztrák leányvállalat bécsi bemutatóterme.
Laki Péter már közvetlenül az érettségi után vállalkozást hozott létre. Pedagógus szüleivel tapétázták a lakást, s a szegélyt is maguk öntötték ki gipszből. A díszítőelem annyira jól mutatott, hogy a fiatalembernek eszébe jutott: az ilyesmit esetleg el is lehetne adni. Mivel válogatott jégkorongozó volt, s akkoriban az élsportolók papíron civil állást töltöttek be valamelyik állami vállalatnál, másodállású kisiparosként kezdett gipszstukkókat önteni a család pestújhelyi házának pincéjében.
Reklám gyanánt szórólapokat sokszorosíttatott, és jó néhány Tüzép-telepet, s akkoriban még kapualjakban, lépcsőfeljárók alatt működő lakáskultúra-üzletet járt végig azzal, hogy letehessen egy adagot a stencilgéppel kinyomtatott anyagából. “Termékeim híre szájról szájra terjedt, a megbízók kézről kézre adtak” – emlékszik a hőskorszakra.
A rendszerváltás
Egy idő után állami megrendeléseket is kapott, beszállítóként részt vett például a Vigadó rekonstrukciójában. A nyolcvanas évek vége felé, amikor már az állami szférában is számított az ár, a költségtakarékosan dolgozó Lakiék sorra nyerték el a munkákat. Ekkor már reggelente négy-öt kombi Zsigulit pakoltak meg, s úgy indultak dolgozni. A vállalkozó abbahagyta a sportot, s főállású kisiparosként irányította a vállalkozást.
Mint mondja, részesült a rendszerváltás összes örömében és gondjában. Akkoriban jelentek meg a jobb módú magánszemélyek, sorra létesültek a cégek, a bankfiókok, a brókerirodák, épültek a pazar villák, s ez a társaság további erősödését eredményezte. Mivel a hasonló profilú állami vállalatok tönkrementek, évekig nem akadt másik gyártó a piacon. Aztán vele is megesett, hogy a saját alkalmazottai hoztak létre maguknak céget.
Hullámvasút
A cég fejlődése töretlennek tűnhet, ám az üzletember nem rejti véka alá, hogy ő is hozott hibás döntést, amelynek következményeként az egyik épületet rosszul kivitelezték, s ez komoly garanciális problémát okozott. Ráadásul a vállalkozó a társaság megtakarításait akkor tőzsdére vitte, s ott is kemény veszteség érte. “Ám igaza lett édesapámnak, aki ekkor is azzal biztatott, hogy ha valahol értékteremtés folyik, akkor csak idő kérdése a felemelkedés. S ha az eredményjelző táblán negatív mérleg látható, akkor rosszul állunk ugyan, de az eredményen mindig lehet fordítani” – ismerteti üzleti filozófiáját Laki Péter.
Ez a mentalitás jót tett a cég hírnevének, s közép-, illetve hosszú távon pénzügyileg is eredményesnek bizonyult. A vállalkozó úgy véli, nem árt egy cégnek és a vezetőjének, ha megkóstolja, milyen is az, amikor rosszul megy.
Szakaszolás
A cég eddigi életét három szakaszra osztja. Az első öt évben megnyerte a piacot: a kisiparos szektorban mindent elért, amit lehetett. A következő öt esztendő a vállalatépítés jegyében zajlott, ezt követően pedig komplex kínálatként létrehozták a Laki-csomagot. Időközben a kft. helyett megalapították a továbbra is családi vállalkozásként működő részvénytársaságot. Laki Péter a tanulmányait is a vállalkozás fejlődésének vetette alá. S mivel munka mellett végezte iskoláit, meg tudta ítélni, hogy mi az, amit feltétlenül meg kell tanulnia. Először szakmunkásképzőbe iratkozott be, mert a szakmát kellett elsajátítania, hiszen a piac szinte az ölébe hullott. Később vállalkozásszervezésből szerzett közgazdász diplomát, akkoriban ugyanis a cégépítés került előtérbe.
A Laki Rt. mostanság lép történetének legújabb periódusába. Az uniós csatlakozás hatására nyilván újabb vállalatok érkeznek hazánkba, s a magyar cégek számára ez piacvesztéssel járhat. A Gresham Szállóba például olasz gipsz-stukkókat építenek be. “Sopánkodás helyett cselekedni kell: ha piacunk 30 százalékát elveszítjük idehaza, próbáljunk meg külföldön 31 százalékot szerezni.” S hogy Laki nem a levegőbe beszél, arra bizonyíték: céget alapított Ausztriában, s bemutatótermet nyitott Bécsben, a Schönbrunner Strassén.
