Még a szokottnál is nagyobb tömeg jelent meg a Mű-Terem Galéria tavaszi aukcióján idén április 12-én, vagyis éppen az uniós csatlakozásáról döntő népszavazás napján. Akkor árverezték Munkácsy Mihály A baba látogatói című festményét, s lehetett rá számítani, hogy megdől az idehaza egyetlen műtárgyért kifizetett legmagasabb összeg rekordja, amelyet 2002. december 9-e óta 95 millió forintos leütési árral szintén a Mű-Terem tartott. A baba látogatói című képet 60 millió forinton hirdették meg, amely induló árnak megint csak rekordnak számított. Ezen nem is lehetett csodálkozni, hiszen nem minden nap kerül árverésre festmény a Magyar Nemzeti Galéria faláról.
A közönség a külsőségekben is maximális kiszolgálást kapott. A képet elsötétített teremben, pontfénnyel megvilágítva, Csajkovszkij b-moll zongoraversenyének kíséretében eresztették le a zsinórpadlásról. Az aukciót vezető Virág Judit elhagyta az árverezői pulpitust, s a műremek mellé állva vezényelte le a licitet, amelynek végén kalapácsát a festmény keretéhez koppantva ütötte le 160 millió forinton a tételt.
Virág Judit
Az ELTE művészettörténész és francia szakán végzett, művészettörténetből doktorált, s az igazságügyi képszakértői bizonyítványt is megszerezte. A diploma után tíz éven át a Kiscelli Múzeumban dolgozott muzeoló-gusként, majd 1988-ban a Mű-gyűjtők Galériájában helyezke-dett el. Más galériában is dolgo-zott alkalmazottként, 1993-ban pedig létrehozta a Mű-Terem Galéria Kft.-t. 1997-ben ismer-
kedett meg Törő Istvánnal, aki a cég társtulajdonosa lett.
A cég életében alapvető változást hozott, hogy az üzletasszony 1997-ben megismerkedett Törő Istvánnal, aki akkor már jó ideje gyűjtött műtárgyakat, s Virág Judittól is vásárolt. Világéletében vállalkozott, így jól látta meg, hogy a Mű-Terem Galéria komoly koncepcióváltásra szorul. Ekkorra ugyanis átalakult a piac, egyre kevésbé lehetett eldugott helyen mozogni. Megnőtt az aukciósházak száma, s a képtulajdonosok a legjobb darabjaikat mindinkább árverésekre adták be. Törő István eladta hát cégét, s társtulajdonosként beszállva a galériába, a kapott pénzből jelentős beruházásokat hajtott végre.
A tulajdonosok felismerték, hogy a nagy cégek mellett szükség lehet egy olyan galériára, amely kevés, de jó minőségű képpel foglalkozik. Az elképzelés annyira bejött, hogy 1998. október 5-én, amikor a Mű-Terem Galéria új árverezőházként is debütált, rögtön megdöntötte a legmagasabb áron elkelt festmény rekordját. A BÁV ugyanazon év májusában tartott aukcióján Tihanyi Lajos Csendélet című kompozíciója 13 millió forintért kelt el, s ezt múlta felül 8 millió forinttal a Virág Juditék árverésén szereplő Rippl-Rónai alkotás, a Zorka kékköves gyűrűvel.
Virág Judit rengeteg külföldi aukciósházat meglátogatott, s megtapasztalta, hogy jó néhány területen egészen másképpen tevékenykednek, mint a hazai szereplők. Ezt hasznosítva több újdonsággal lepték meg a közönséget. Egy éven át készültek az aukcióra. Tanulmányokkal kiegészített katalógust jelentettek meg, de már az esemény előtt két hónappal, hogy az emberek lélekben és anyagilag is felkészülhessenek rá. A festmények reprodukcióit széles körben szétküldték képeslapokon, a legjobb tíz alkotás repróját pedig megküldték azoknak, akikre vevőként feltétlenül számítani lehetett. Az árverésen zene szólt, pezsgőt és üdítőt szolgáltak fel a közönségnek. Az eladott festményekhez eredetiséget igazoló atesztet mellékeltek egy üveg bor kíséretében, s aki olyan festőtől vett képet, akinek létezik monográfiája, az azt is megkapta.
Törő István
Az ELTE magyar, történelem és finnugor szakán szerzett diplo-mát, s attól kezdve vállalkozó-ként tevékenykedett. Jó ideig lemezboltokat működtetett, 1990-től külkereskedelemmel és nagykereskedéssel foglalkozott. 1997-ben kiszállt a cégből, s a kapott pénzzel társult a Mű-Terem Galériához. Ő a gazdasági és a pr oldalt kezeli. A társaság öt alkalmazottal 2001-ben 800, 2002-ben 1,2 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, az idei terv pedig 1,5 milliárd forint.
Sokan mondják, hogy a csúcstartó Munkácsy-festményt az árverezőháznak nem eladni volt bravúr ekkora áron, hanem megszerezni. A Mű-Terem Galéria egy korábbi kapcsolatának köszönhette, hogy hozzá került a festmény. Az örökösök jogi képviseletét ugyanaz az ügyvéd látta el, aki korábban az Andrássy család felkérésére eredménnyel járt el a magyar állammal szemben a hagyatékként a megbízókat illető festmények visszaszerzésének ügyében. A jogász ekkor Virág Juditot kérte fel szakértőként, s amikor második restitúciós ügye is sikerrel zárult, vagyis Vida Jenő örökösei visszakapták az őket illető négy Munkácsy-képet, s a visszaszerzett tulajdont árverésre akarták bocsátani, a Mű-Terem Galériát ajánlotta a tulajdonosoknak.
Olvassa el a Figyelőben a cikket teljes terjedelmében!
