Belföld

Tart még az optimizmus – lássuk a medvét?

admin

2003. 07. 14. 11:41

A tőzsdén, mondják, a bika és a medve harcol egymás ellen – mostanában a bika van fölényben. Március óta tart az emelkedés, úgyhogy félő, egyszercsak előmászik barlangjából a medve is.

Az emelkedő részvényárfolyamok alapvetően kedveznek a gazdaság talpra állításának, de ez is kétélű fegyver. A szárnyaló indexek jelzik a kisbefektetőknek, hogy jól megy a gazdaságnak, ők is gazdagodnak, tehát nyugodtan költekezhetnek.

Ez valóban segíti a gazdasági növekedést. De ha túlságosan előreszaladnak az árfolyamok, akkor a fent vázolt folyamat akár fordítva is végbemehet, tovább akadályozva a gazdaság amúgy is döcögő szekerét. Most könnyen egy ilyen helyzetben találhatjuk magunkat.

Elmaradt a szezonális visszaesés

 

A tőzsdét statisztikusok hada veszi körül, akik megállapították, hogy az elmúlt majdnem száz év adatai alapján a harmadik negyedévben általában esni szoktak a részvényárfolyamok. Hogy miért a medve az erősebb júliustól októberig, azt nem tudták megfejteni. A legtöbben a szabadságolásokra hivatkoznak: ilyenkor az alapkezelők és magánbefektetők csökkentik pozícióikat. Nem szeretnének az árfolyamok miatt aggódni, amíg a Riviérán nyaralnak. Júliusra nemcsak a statisztikusok jósoltak árfolyamcsökkenést a világ tőzsdéin, hanem legfőképp maguk a befektetők. Ehhez képest az iraki háború kitörése óta a New York-i tőzsde legfőbb indexe, a Dow Jones ipari átlag 22 százalékot emelkedett. Ezt a háborús kockázat „kiárazódása” és a javuló gazdasági kilátások részben igazolják is, de egy ideje aktuálisnak tartana egy kis levegővételt az amerikai befeketetői réteg – elsősorban a gazdasági sajtó.  

Amerikai várakozások

Az elkövetkező héten több akadályt is ki kell kerülnie a bikának, nehogy felébressze a medvét. Mindenekelőtt Alan Greenspan negyedéves értékelő beszédeire lesz érdemes odafigyelni. Kedden az alsóházban, szerdán a szenátus előtt fogja értékelni a gazdaság helyzetét. A várakozások szerint optimista lesz a gazdaság és az infláció tekintetében, és azt fogja ígérni, hogy a kamatok hosszú távon a jelenlegi rekordalacsony, egyszázalékos szinten maradnak. Nemcsak Greenspan optimista, hanem a befektetők is, részben ezért teljesített ilyen jól a tőzsde az elmúlt négy hónapban.

A héten a Greenspan beszéd mellett a vállalati negyedéves gyorsjelentések számszerűen igazolhatják, hogy a legrosszabb már mögöttünk van. „Egyszerűen” fogalmazva: a várakozások szerint az eredmények meg fogják haladni a várakozásokat. Méghozzá éppen a befektetők szerint lesznek jobbak a profitok, mint amit az elemzők jósolnak, márpedig tudjuk, hogy a befektetők hangulata határozza meg az árfolyamok elmozdulási irányát.

Csakhogy mi történik, ha a befektetőknek igazuk lesz, és tényleg gyorsabban nőttek a profitok, mint ahogy arra számítani lehetett? Tekintve, hogy a részvényesek már így is igen magas várakozásokat építettek az árakba, újabb nagy lendületet nehezen kaphatna a tőzsde.



És mi van abban az esetben ha az elemzőknek lesz igazuk, sőt a vállalati eredmények elmaradnak az előzetesen becsültektől? A profitfigyelmeztetések alacsony száma miatt drasztikusan rosszabb eredményekre ugyan nem kell számítanunk, de akár csekély elmaradást is kudarcnak élhetnek meg a befektetők és felébreszthetik a medvét. A héten olyan nagyágyúk jelentetik meg gyorsjelentésüket, mint a Citigroup, a Ford, az IBM vagy a Microsoft. Az árfolyammozgások iránya most már az ő kezükben van.

Állampapírpiac

 

Az állampapírpiac nagyobb aktivitást mutatott, mint a részvényeké. A héten tartott állampapír-aukciók remek eredményt és hatalmas érdeklődést hoztak. A legnagyobb hozamcsökkenést az egyéves DKJ-k esetében figyelhettük meg, 32 bázisponttal lejjebb 8,32 százalékon állapodtak meg a hozamok. A 7,5 százalékos átlaghozammal kibocsátott ötéves kötvényre rég nem látott, 120 milliárdnyi ajánlat érkezett. Ezek az események a forint erősödését vonták maguk után, amit a külkereskedelmi hiány elharapózása állított meg. A kumulált deficit az első öt hónapban meghaladta a 2 milliárd eurót, ez önmagában is ijesztő. A folyó fizetési mérleg hétfő reggeli adata azonban már pozitív meglepetést hozott (a várakozásokkal ellentétben nem 350, hanem 305 millió euró volt a májusi deficit), ezért az elmozdulás iránya nehezen jósolható meg ezen az illikvid piacon.  

Hazai csemegék



A hazai piacon csak augusztus közepén ismerhetjük meg a vállalatok első féléves számait, de azért most is akad érdekesség. A nyári szabadságolások alatt helyben toporgó BUX a múlt hétfőn például másfél százalékot emelkedett és a hét hátralevő részében ezt igyekezett megtartani.

A Mol gondoskodott arról, hogy izgalom is legyen a tőzsdén. Az INA privatizációján adott 505 millió dolláros ár messze felülmúlta a rivális OMV ajánlatát. Ezzel, mindenkit meglepve, az INA-t is betette a batyujába a Slovnaft és a TVK mellé. A piac rosszul fogadta a vártnál magasabb árat, 2,7 százalékos eséssel üzente a Mol vezetőinek, hogy szerinte túl sokat fizetnek. Pénteken azonban már az optimistáké volt a főszerep, akik az alacsony forgalom mellett felfelé korrigálták a Mol árfolyamát.

Látványossággal a NABI is szolgált, miután bemutatta új elővárosi buszát. Az elemzőket és volánosokat próbakörre vitték, ahol a vezető feltűnően rángatta a buszt. Utóbb derült ki, annyira friss még a jármű, hogy a sofőr nem tudta kezelni a bonyolult félautomata váltót. Ennél a kis próbaútnál jobban talán semmi nem szemlélteti a NABI helyzetét. Remek cég, remek termékekkel, mégis döcögve halad. Ráadásul most a menedzsment figyelmét nemcsak a működés, hanem a társaság eladása is leköti.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

February 1946: Russian writer Ilya Ehrenburg (L) sitting with the President of the Hungarian-Russian cultural society.  (Photo by John Phillips/The LIFE Picture Collection/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.