A beruházássorozat a második legnagyobb környezetvédelmi projekt, amit az EU-harmonizáció során Magyarországnak végre kell hajtania – írja a Népszabadság.
A minőségi ivóvízért magunk is sokat áldozunk. Tavaly az ásványvízfogyasztás elérte az 500 millió litert, ami fejenként 50 literes átlagot, összességében 40 milliárd forintos forgalmat jelent. A fogyasztás évről évre tíz százalékot meghaladó mértékben nő – viszont még így is szinte önmegtartóztatóknak számítunk az európai listavezetőhöz, Olaszországhoz (191 liter/fő) vagy a második helyezett Franciaországhoz (140 liter/fő) képest. Az ásványvizek népszerűsége egyébként nem az éghajlattól függ: az eltérő klímájú Svájcban és Portugáliában ugyanannyi ásványvíz fogy.
Magyarország különlegesen gazdag ásványvizekben: 90 minősített ásványvízkutat tartanak nyilván, és harmincnak a vizét palackozzák is. Jelen vannak a választékban a külföldi ásványvizek is. Ezek elsőként a prémium (vagyis drága) kategóriában arattak, mára azonban olcsóbb, cseh, illetve erdélyi palackozású vizek is érkeznek. A vízimportnak értelmes indoka nincs: Magyarországon mindenféle víz fellelhető. Itt palackozzák Európa legalacsonyabb ásványianyag-tartalmú vizét – ami a vesebetegek, illetve a még nem tökéletes veseműködésű csecsemők számára hasznos –, de van idegnyugtató, pikkelysömör-gyógyító víz is.
Magyar specialitás a szóda töretlen, sőt növekvő népszerűsége: 1500 vállalkozás foglalkozik palackos szódavíz előállításával, s ahol a világon még működik ez az iparág (mint Kanadában), gyakran ott is magyar származású szakemberek viszik a boltot.
