Magyarország uniós csatlakozása után a tagállamok bankjai szabadon, külön engedély nélkül tevékenykedhetnek nálunk, akár fiókon keresztül, akár határon átnyúló szolgáltatások formájában. Jelenleg csak akkor kínálhatják szolgáltatásaikat Magyarországon, ha letelepszenek, kivétel ez alól a hitel- és pénzkölcsön nyújtása, a pénzügyi lízing valamint a bankközi piacon végzett pénzügyi ügynöki tevékenység.
Fióknyitásra most is lehetőségük lenne a külföldi bankoknak, a hitelintézeti törvény azonban ehhez ugyanolyan szigorú feltételeket ír elő – 2 milliárd forintos dotációs tőkét, ami a jegyzett tőkének felel meg -, mint a bankalapításhoz. A csatlakozással egyidejűleg azonban megszűnnek a korlátozások.
A banki szakértők szerint a fiókliberalizáció ellenére nem kell attól tartani, hogy a leánybankokat tömegesen fiókokká alakítják át. Ez ellen szólhat például, hogy a fiókok kötelezettségeiért az anyabank teljes tőkéjével, míg a leánybankért csak a befektetett összeg mértékéig felel.
Móra Mária, a Magyar Bankszövetség főtitkár-helyettese szerint azonban ez a külföldi anyabankoknál nem lesz majd szempont, ugyanis presztizsokokból már most sem engedhetik meg maguknak, hogy csődbe menjen egy itteni leányuk.
Új fiókok nyitása a szakértők szerint kevéssé valószínű. Az európai bankok a nemzetközi példák szerint csak korlátozott mértékben nyújtanak szolgáltatást más tagállamban bankfiókon keresztül. Ha jelen akarnak lenni, vagy bankot vásárolnak, vagy az új technológiai lehetőségeket (Internet-, mobil- és telefonbankolás) kihasználva, határon túli szolgáltatást nyújtanak.
Móra Mária szerint a vállalati piacon a csatlakozást követően nem kell a verseny kiéleződésére számítani. Az itteni bankok ugyanis eddig is megküzdöttek a magyar nagyvállalatokért és a multikért az európai bankokkal. A nagyhitel korlátok miatt most is előfordul, hogy a magyarországi leánybank rekvirálja az ügyfeleket és menedzseli az ügyletet, a hitelt pedig az anyabank nyújtja, ami nem ütközik tőke-megfelelési korlátokba.
A szakértők szerint a retail (elsősorban lakossági) üzletágban sem kell a csatlakozás után a verseny nagymértékű erősödésére számítani. A jelenlét ezen a piacon nagyon költséges és fontos a helyismeret is, várhatóan leginkább a határszélen élők érzik majd meg, hogy többszereplőssé vált a piac. A határon átnyúló szolgáltatások sikere a retail piacon erősen függ az emberek fogadókészségétől (bizalmától) és a megfelelő eszközökkel való ellátottságától is, ezért rövid időn belül nem várható e szolgáltatások nagyobb volumenű igénybevétele.
A private banking (jelentősebb magánbefektetők számára nyújtott pénzügyi szolgáltatások) területén ugyanakkor Móra Mária nem tartja kizártnak a verseny erősödését. Elképzelhető, hogy a befektetők a portfolió diverzifikálása és a szofisztikáltabb szolgáltatások iránti igény miatt külföldi bankhoz fordulnak – mondta. Erre eddig is lehetőségük volt, a csatlakozás után pedig egyszerűbb lesz a szolgáltatások igénybevétele.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
