Belföld

Szociális háború Szlovákiában – hol a határ?

Vége a szociális békének, kezdetét veszi a szociális harc – mondta az öt magyar átkelőt is érintő határzárlat előestéjén a szlovák szakszervezetek elnöke.

A szlovák Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) szervezésében az ország szociális állapota miatt tiltakozó tüntetők pénteken tíz órától délután
Szociális háború Szlovákiában – hol a határ? 1

kettőig Szlovákia határátkelői közül tizenhármat eltorlaszoltak, ahogy azt előre bejelentették. Kötelekkel és élőlánccal zártak le hat határállomást Csehország, egyet-egyet Lengyelország és Ausztria, ötöt pedig Magyarország felé. A magyar határszakaszon a Révkomárom(Komárno) – Komárom, az Ipolyság (Sahy) – Parassapuszta, a Szlovákgyarmat (Slovenské Darmoty) – Balassagyarmat, a Sátorosbánya (Siatorská Bukovinka) – Somoskőújfalu és a Miglécnémeti (Milhost) – Tornyosnémeti határállomásokon szünetelt a forgalom.


Nem  bíznak a politikusokban 

A szlovákiai lakosság 33,2 százaléka egyetlen politikusban sem bízik – derült ki a statisztikai hivatal friss közvélemény-kutatásának eredményeiből. Áprilisban ugyanez az arány még csak 13,6 százalék volt. A legszimpatikusabb politikus továbbra is Robert Fico, a Smer elnöke 21,1 százalékkal. Őt Vladimír Mečiar volt kormányfő követi 13,5 százalékkal, majd Bugár Béla, az MKP elnöke következik 10,2 százalékkal. Mikuláš Dzurinda miniszterelnök a 8,3, Eduard Kukan külügyminiszter 7,3 százalékos eredményt ért el. Rudolf Schuster államfő csak a lakosság 1,8 százalékának szimpatikus. 

A kormány megkerülte az érdekegyeztető fórumokat


A szlovák kormány gazdaság- és szociális politikája ellen tüntető szakszervezetek egyebek között azt követelik, hogy a minimálbér összegét emeljék a jelenleg havi 5570 koronáról (136 euró) 8100 koronára (200 euró), illetve az infláció figyelembe vételével növeljék a családi pótlék és a szociális támogatások összegét. A szakszervezetek azt is megengedhetetlennek tartják, hogy a kormány rendszeresen az érdekegyeztető tanács megkerülésével terjeszti a parlament elé a törvényjavaslatait.


A demonstráció előestéjén Ivan Saktor, a szlovák szakszervezeti szövetség elnöke a pozsonyi lapoknak úgy nyilatkozott: szerdai tárgyalásaikon sem a kormány, sem a munkaadók képviselői nem mutattak hajlandóságot arra, hogy konstruktív tárgyalásokat kezdjenek a szakszervezeti követelésekről. Mint mondta, mostantól vége a szociális békének, az útlezárással kezdetét vette a szociális harc.


Szerényen emelték a járadékokat

A kívánatos 30 százalékkal és az eredetileg javasolt 8 százalékkal szemben végül 6 százalékos lesz az idei nyugdíjemelés Szlovákiában. A nyugdíjak felső határa július 1-jétől 8697 koronáról 9219 koronára változik, az átlagos öregségi járadék mintegy 350 koronával nő, így megközelíti a 6500 koronát. A parlament idén emelte utoljára saját hatáskörében a nyugdíjakat: 2004. január 1-jétől ugyanis automatikusan az infláció és az átlagbér emelkedésének arányában nő majd a járadékok összege.  

Lassuló gazdaság – romló egyensúly


Nincs könnyű helyzetben a szlovák kormány. Annál is kevésbé, mert a pénzügyminisztérium legújabb prognózisa szerint a vártnál lassúbb lesz az ország gazdasági növekedése. A szaktárca korábban azt jelezte, hogy a bruttó hazai össztermék (GDP) 2003-ban 3,7 százalékkal nő, most azonban az előrejelzést 3,5 százalékra mérsékelte. Ráadásul Ivan Mikloš pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy a költségvetés időarányos bevételei is elmaradnak a tervezettől.


Nem növelte a kormányzat népszerűségét a romló gazdasági kilátásokra adott pénzügyminisztériumi válasz sem. Bejelentették ugyanis, hogy júliusra előrehozzák a későbbre tervezett adóemelést. Igaz, ez az úgynevezett luxustermékek körére vonatkozik, mégis a háztartások széles körét érinti, mert drágulhat a sör (palackonként 3,7-4,5 koronával), a bor (literenként 25 koronával), a cigaretta (dobozonként 9 koronával) és a benzin (literenként 1-2,5 koronával).


A lakossági terhek megnövekedéséért cserébe a pénzügyi tárca jószerével csupán annyit tud ígérni, hogy így sikerülhet a kormány által tervezett, a bruttó hazai termékhez viszonyított 5 százalékos költségvetési deficit fenntartása. S talán az infláció sem gyorsul az adóemelés nyomán, mert az év első felében a vártnál lassabban nőttek az árak.


 

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.