A szlovák Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) szervezésében az ország szociális állapota miatt tiltakozó tüntetők pénteken tíz órától délután
kettőig Szlovákia határátkelői közül tizenhármat eltorlaszoltak, ahogy azt előre bejelentették. Kötelekkel és élőlánccal zártak le hat határállomást Csehország, egyet-egyet Lengyelország és Ausztria, ötöt pedig Magyarország felé. A magyar határszakaszon a Révkomárom(Komárno) – Komárom, az Ipolyság (Sahy) – Parassapuszta, a Szlovákgyarmat (Slovenské Darmoty) – Balassagyarmat, a Sátorosbánya (Siatorská Bukovinka) – Somoskőújfalu és a Miglécnémeti (Milhost) – Tornyosnémeti határállomásokon szünetelt a forgalom.
Nem bíznak a politikusokban
A szlovákiai lakosság 33,2 százaléka egyetlen politikusban sem bízik – derült ki a statisztikai hivatal friss közvélemény-kutatásának eredményeiből. Áprilisban ugyanez az arány még csak 13,6 százalék volt. A legszimpatikusabb politikus továbbra is Robert Fico, a Smer elnöke 21,1 százalékkal. Őt Vladimír Mečiar volt kormányfő követi 13,5 százalékkal, majd Bugár Béla, az MKP elnöke következik 10,2 százalékkal. Mikuláš Dzurinda miniszterelnök a 8,3, Eduard Kukan külügyminiszter 7,3 százalékos eredményt ért el. Rudolf Schuster államfő csak a lakosság 1,8 százalékának szimpatikus.
A szlovák kormány gazdaság- és szociális politikája ellen tüntető szakszervezetek egyebek között azt követelik, hogy a minimálbér összegét emeljék a jelenleg havi 5570 koronáról (136 euró) 8100 koronára (200 euró), illetve az infláció figyelembe vételével növeljék a családi pótlék és a szociális támogatások összegét. A szakszervezetek azt is megengedhetetlennek tartják, hogy a kormány rendszeresen az érdekegyeztető tanács megkerülésével terjeszti a parlament elé a törvényjavaslatait.
A demonstráció előestéjén Ivan Saktor, a szlovák szakszervezeti szövetség elnöke a pozsonyi lapoknak úgy nyilatkozott: szerdai tárgyalásaikon sem a kormány, sem a munkaadók képviselői nem mutattak hajlandóságot arra, hogy konstruktív tárgyalásokat kezdjenek a szakszervezeti követelésekről. Mint mondta, mostantól vége a szociális békének, az útlezárással kezdetét vette a szociális harc.
Szerényen emelték a járadékokat
A kívánatos 30 százalékkal és az eredetileg javasolt 8 százalékkal szemben végül 6 százalékos lesz az idei nyugdíjemelés Szlovákiában. A nyugdíjak felső határa július 1-jétől 8697 koronáról 9219 koronára változik, az átlagos öregségi járadék mintegy 350 koronával nő, így megközelíti a 6500 koronát. A parlament idén emelte utoljára saját hatáskörében a nyugdíjakat: 2004. január 1-jétől ugyanis automatikusan az infláció és az átlagbér emelkedésének arányában nő majd a járadékok összege.
Nincs könnyű helyzetben a szlovák kormány. Annál is kevésbé, mert a pénzügyminisztérium legújabb prognózisa szerint a vártnál lassúbb lesz az ország gazdasági növekedése. A szaktárca korábban azt jelezte, hogy a bruttó hazai össztermék (GDP) 2003-ban 3,7 százalékkal nő, most azonban az előrejelzést 3,5 százalékra mérsékelte. Ráadásul Ivan Mikloš pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy a költségvetés időarányos bevételei is elmaradnak a tervezettől.
Nem növelte a kormányzat népszerűségét a romló gazdasági kilátásokra adott pénzügyminisztériumi válasz sem. Bejelentették ugyanis, hogy júliusra előrehozzák a későbbre tervezett adóemelést. Igaz, ez az úgynevezett luxustermékek körére vonatkozik, mégis a háztartások széles körét érinti, mert drágulhat a sör (palackonként 3,7-4,5 koronával), a bor (literenként 25 koronával), a cigaretta (dobozonként 9 koronával) és a benzin (literenként 1-2,5 koronával).
A lakossági terhek megnövekedéséért cserébe a pénzügyi tárca jószerével csupán annyit tud ígérni, hogy így sikerülhet a kormány által tervezett, a bruttó hazai termékhez viszonyított 5 százalékos költségvetési deficit fenntartása. S talán az infláció sem gyorsul az adóemelés nyomán, mert az év első felében a vártnál lassabban nőttek az árak.
