Szerdai ülésén a kormány határozott három, jelenleg állami tulajdonban lévő pénzintézet, a Postabank, a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB), valamint
László Csaba
a Konzumbank magánosításáról. A kormány reményéről, mely szerint a pénzügyi teljesítéssel együtt sikerül mindhárom banknak búcsút inteni még az idén, László Csaba pénzügyminiszter számolt be az ülés után.
A privatizációból származó bevételek igen fontosak most a kormány számára. Az eladásokból származó 200 milliárd forintból számos infrastrukturális fejlesztés valósulhat meg. (Ez az összeg a három bankon kívül más, állami tulajdonban lévő társaságok eladásából származó bevételt is tartalmazza, például a Mol-csomagéból származó összeget).
Készül a garanciavállalás
Az eladás és a kialkudott vételár egyik fontos eleme lehet az a garanciarendszer, amelyet a kormány utasítására a Pénzügyminisztérium fog rövidesen kidolgozni. A garanciarendszerre a Postabank körül folyamatban lévő és közelmúltban ismét felmelegített, nagy értékre vonatkozó peres ügyek miatt lesz szükség, amelyben „világosan és egyértelműen rögzíti az eladó és a vevő kötelezettségeit” – mondta László Csaba. A kormány ezzel követi a tanácsadói jelentésben foglaltakat, amely szerint a Postabank adásvételi alkujának számszerű végeredményét döntően befolyásolhatja, milyen kezességet nyújt a kormány a vevő számára, másképpen: garancia nélkül csökkenhet a vételár.
A Postabank esetében a kétfordulós értékesítés második fordulójában a tucatnyi lehetséges vevő közül a legmagasabb árat kínáló szakmai befektető veheti meg a pénzintézetet. (Ha előfizető, elolvashatja a Figyelő erről szóló írását: Postabank-privatizáció – sorban állnak érte >>) Miközben a bankszektor szereplői számára az egyelőre ismeretlen állami garanciákon kívül a privatizáció nyomán kialakult piaci helyzet a legfontosabb, ellenzéki politikusok a privatizációt alapjában bírálják. Varga Mihály szerint az előző kormány időszakában világos elképzelések voltak arról, hogy felélése helyett miként lehet az állami vagyont gyarapítani. 
Varga Mihály
A korábbi pénzügyminiszter szerdai reagálása szerint, mellyel a kormányhatározatra és László Csaba szavaira reflektált, a kabinet nem gondolta végig a bankértékesítések következményeit. A legtöbbet hozó Postabankon ezúttal a Távirati Iroda közleménye szerint nem talált fogást, csupán tisztázatlannak nevezte, hogy a diákhitelezésben mit jelent majd, ha megjelenik a profitszempont. A többi bank eladásával kapcsolatban annál határozottabb aggályainak adott hangot.
Varga szerint a legdinamikusabban növekvő lakáshitel-állománnyal rendelkező FHB eladása után kérdéses, hogy mi történik majd a megkötött szerződésekkel. A Konzumbank privatizációjával kapcsolatban pedig azt kérdezte: ki foglalkozik majd a magánosítás után a mezőgazdasági vállalkozók, illetve a családi gazdaságok hitelezésével. A Konzumbankkal kapcsolatos vitába korábban Orbán Viktor is beszállít: a volt kormányfő szerint a bank értékesítése esetén magyar földek kerülhetnek külföldi kézbe.
László Csaba indokolatlan aggodalomnak és szakmailag tévesnek minősítette az ellenzéki felvetéseket.
