Belföld

Járai szerint 2009-2010 az euró bevezetésének realisztikus időpontja

Az idén az államháztartás keresletszűkítő hatása kisebb lesz a vártnál, és a bérek továbbra is gyorsan növekednek, de az importált dezinfláció, az alacsonyabb olajárak és a világgazdasági recesszió következtében, ezt messze ellensúlyozza - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden az MTI-nek.

A jegybank elnöke szerint az MNB ez évi inflációs várakozásai javulnak. Korábban azzal számoltak, hogy decemberben az egy évre visszatekintő áremelkedés 5,2 százalék lesz. Ezt a prognózist a legújabb elemzések alapján várhatóan hamarosan lefelé módosítják, 4,5-5 százalék közé.

– Kétségtelenül jobb lenne, ha a költségvetési költekezést sikerülne nagyobb mértékben visszafogni – mondta Járai Zsigmond. Emlékeztetett arra, hogy az MNB számításai szerint az államháztartás tavalyi GDP arányos hiánya az egyszeri és egyéb tételeket nem számítva, ESA 95 alapon 7,2 százalék volt. Ehhez viszonyítva számoltak úgy a jegybanknál, hogy az idén 1,2 százalékos kereslet szűkítő hatás érvényesül.

– Jelenleg azonban már úgy látják a jegybank szakemberei, hogy ezt a költségvetésnek nem sikerült teljesítenie, s így az MNB módszerével számított államháztartási hiány meghaladhatja a 6 százalékot, azonban a világgazdasági helyzet az infláció szempontjából kedvező, így nem kell számolni az áremelkedések felgyorsulásával – tette hozzá a jegybank elnöke.

– Most olyan kedvező állapotban van a magyar gazdaság, amikor az árfolyam, a kamatszint, az infláció és a növekedés összhangban van, így jelenleg nincs szükség jegybanki beavatkozásra – jelentette ki a jegybank elnöke.

Járai Zsigmond elmondta, hogy folyamatosan vizsgálják a hazai és a világgazdasági körülményeket. Amennyiben az Európai Központi Bank kamatot csökkent vagy kamatmérséklésre kerülne sor Lengyelországban, Csehországban, az új helyzet alapján megvizsgálják, hogy szükségessé válik-e Magyarországon jegybanki intézkedés.

Az MNB elnöke előzőleg külföldi újságírókkal beszélgetett. Elmondta, hogy a magyar gazdaságnak jól jönne, ha sikerülne gyorsan, 2007-re vagy 2008-ra csatlakozni az euróövezethez. – Sajnos azonban, látván a gazdaság tavalyi és idei teljesítményét és a lehetséges jövő évi teljesítményét, 2009 vagy 2010 realisztikusabb lehet – idézte szavait a Reuters hírügynökség.

Járai arról is szólt, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) sem érdeke, hogy a csatlakozó országok nagyon erős árfolyammal lépjenek be az euróövezet előszobájába, az Európai Átváltási Mechanizmusba (ERM-II.), és erről meg is lehet állapodni az EKB-val, ha sikerül meggyőzni az EKB-t, hogy a költségvetést tovább konszolidálják és a béremelkedést mérséklik, és őszerinte s “mesterségesen magas” a jelenlegi forintárfolyam.

Az árfolyam csökkenhet az elkövetkező években, ha az MNB-nek nem kell a nagy költségvetési hiány és a nagy béremelkedés okozta inflációs nyomással küzdenie – idézte a hírügynökség.

A Dow Jones hírügynökség azt is idézte, hogy Járai Zsigmond szerint, ha 2007-re nem sikerül csatlakozni az euróövezethez a nagy államháztartási hiány miatt, akkor is jobb az ERM-II. rögzített árfolyamrendszerében várakozni, mint kívüle. – Jó lenne az országnak már jövőre belépni az ERM-II.-be, mert az mégis esélyt adna a 2007-es euróövezeti tagságra – idézte a hírügynökség. Hozzátette, hogy ez csak az MNB előzetes véleménye, a kormánnyal való egyeztetés előtt.

Ajánlott videó