|
Fogalmak |
Alulbiztosításról akkor beszélünk, ha a káresemény időpontjában magasabb a biztosított vagyontárgy új értéke, mint a biztosítási összeg megállapításául szolgáló új érték. A biztosító az alulbiztosítottságot vagyoncsoportonként és telephelyenként vizsgálja.
Túlbiztosítás akkor történik, ha a biztosítási összeg magasabb, mint a vagyontárgy tényleges értéke. A biztosítási összegnek azt a részét, amely a tényleges érték fölötti összegre vonatkozik, kártérítés esetén nem fizeti ki a biztosító.
Kettős biztosítás az ugyanazon vagyontárgyra kötött, egyidejűleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerződés. A kártérítést a korábbi időpontban kötött biztosítási szerződés alapján fizeti a biztosító, a második szerződés csak az első által meg nem térített károkra fizet.
Előszereteti érték azoknak a vagyontárgyaknak a szubjektív értéke, amelyek személyes, érzelmi kötődéseket alapozhatnak meg. Ilyen lehet például egy már elhunyt rokontól kapott, valójában jelentős értéket nem képviselő tárgy. Az előszereteti érték megtérítése nem lehet a biztosítási szerződés tárgya.
Új érték a vagyontárgy új állapotában történő beszerzésének költsége, beleértve a szállítás, vám és szerelés költségeit is.
Káridőponti avult érték a vagyontárgynak a kár időpontjában megállapítható új értéke, csökkentve a korának és használtsági fokának – erkölcsi, műszaki avulás – megfelelő összeggel. |
|
A vagyonbiztosítási szerződésekben a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a meghatározott eseményből eredő kár esetén a biztosított részére szolgáltatást, azaz kártérítést nyújt. A vagyonbiztosítások köre széles, az épületek, a vállalati vagyon biztosításától az autó- és az utasbiztosításokig terjed. A szolgáltatás közvetlen tárgya a bekövetkezett kár megtérítése, ami mindig az érvényes fizetőeszközben (pénzben) történik, soha sem jelent fizikai értelemben vett pótlást. A kockázatviselés természetesen csak azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szerződés megkötésekor meghatároztak.
A kártérítés felső határa mindig a szerződéskötéskor meghatározott biztosítási összeg. A kártérítés a szerződésben tételesen felsorolt vagyoncsoportokra vonatkozó egyenként megadott biztosítási összegekre korlátozódik. Külön megállapodás hiányában a szerződésben a vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összegnek meg kell egyeznie a szerződéskötés időpontjában érvényes újrabeszerzési értékkel.
Ha a vagyontárgyat totálkár éri, akkor a biztosítók a kár bekövetkezésekor meghatározható új érték alapján állapítják meg a kártérítés összegét. Teljes kárról egyébként akkor beszélhetünk, ha egy vagyontárgy javítási költségei elérik vagy meghaladják a kár bekövetkezésének időpontjában az adott vagyontárgy vonatkozásában meghatározott új értéket.
Vagyonbiztosítások típusai
• Lakásbiztosítások
A lakásbiztosítások az ingatlanban bekövetkező károk sokszínűsége miatt – ideális esetben – a kockázatok széles skálájára nyújtanak fedezetet. Lakásbiztosítás vásárlásakor ezért érdemes alaposan áttekinteni a szerződésben meghatározott kockázatok körét.
Egy jó lakásbiztosítás a következő kockázatokra nyújt fedezetet:
– Tűzkockázatok: tűz, közvetlen és közvetett villámcsapás, robbanás, robbantás
– Elemi károk: viharkár, jégverés, hónyomás, szikla- és kőomlás, földcsuszamlás, ismeretlen építmény, üreg beomlása, ismeretlen jármű ütközése
– Katasztrófa kockázatok: árvíz, földrengés, felhőszakadás
– Betörés kockázatok: betöréses lopás, rablás, vandalizmus
– Vezetékes víz kockázat
– Üvegtörés
– Magánemberi felelősség
– Családi jogvédelem
– Különleges kockázatok: fagyasztott élelmiszerek megromlása, bankkártya letiltásának költségei, zárcsere költsége kulcsvesztés esetén
• Többlakásos épületbiztosítások
A többlakásos épületbiztosítás a lakásbiztosítások speciális, csoportos formája, a társasházi és lakásszövetkezeti közösségek számára kínál komplett épületbiztosítást. Többnyire magában foglalja a magántulajdonban lévő lakások és közös tulajdonban lévő épületrészek (például: lépcsőház, pince, tetőszerkezet, stb.) biztosítását is. A többlakásos életbiztosítások előnye, hogy egy káresemény kapcsán a teljes lakóközösség egyszerűbben megkapja a kártérítést, mivel mindössze egy biztosítóval kell a kapcsolatot tartania.
• Vállalkozói vagyonbiztosítások
Vállalkozói vagyonbiztosítás keretében biztosíthatók a termeléssel, kereskedelemmel, szolgáltatással foglalkozó vállalkozások. A biztosító a díjtételek meghatározásakor, a tevékenység veszélyességének figyelembe vételénél csoportokat alkalmaz. A csoportokon belül többféle tevékenység kerülhet felsorolásra, a hozzájuk rendelt díjtételek és elvárt védelmi berendezések tükrözik a tevékenységek kockázatát.
A biztosítható vagyontárgyak köre:
– Épületek
– Ipari és kereskedelmi üzemi berendezések
– Készletek
– Gépjárművek
– Készpénz és értékpapírok
– Értékkészletek
– Kirakatszekrények
– Szabadon tárolt vagyontárgyak
• Egyedi vagyonbiztosítások
A standardizált biztosítási szerződések mellett a nagyobb biztosítóknál olyan egyedi biztosítások is köthetők, melynek feltételeit az adott ügyfélre szabják. A félkész építmények különleges kockázatait fedező építés- és szerelésbiztosítások, a gépek működtetésével kapcsolatos, és a nagy multinacionális vállalatoknak nyújtott biztosítások estében gyakran kötnek ilyen szerződést a biztosítók.
|
Bonus-malus? |
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerében a szerződő az első biztosítási évet követően kármentességi díjengedményre (bonusra) jogosult. A jogosultság egyik fontos feltétele, hogy az előző megfigyelési időszakban a biztosítónak ne kelljen kártérítést fizetnie a szerződő által okozott kárra, tehát a szerződő ne okozzon kárt, vagy az okozott kár miatti kártérítést fizesse meg a biztosítónak. Amennyiben a szerződő a vizsgált időszakban kárt okozott, s emiatt a biztosítónak kártérítési kötelezettsége keletkezett, a szerződő pótdíj (malus) megfizetésére köteles.
A biztosító kártérítési kötelezettsége nem korlátlan: dologi károk esetén káreseményenként 500 millió forntos, személyi sérüléses károk esetén károsultanként 300 millió forintos összegig terjed. A kártérítés maximális összege tehát 2001. január 1-je óta korlátozott, a felső korlátok azonban annyira magasak, hogy az esetek 99 százalékában teljes kártérítésnek felelnek meg. Továbbra is fennáll azonban a biztosítók részére a lehetőség, hogy felső korlát nélküli kötelező felelősségbiztosítást kínáljanak ügyfeleiknek. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapesetben mindig határozatlan időtartamú.
Kárt okozó saját autónk összetörését a biztosító csak akkor téríti, ha rendelkezünk casco biztosítással is. A casco biztosítások többnyire az autót érő károk teljes körére nyújt fedezetet, így tartalmazza a töréskárok, az elemi károk, a lopáskárok, a részlopás-károk, a poggyászlopás-károk, a rablás és az üvegkárok esetében teljesített kifizetést. |
|
• Gépjármű biztosítások
A vagyonbiztosításokhoz szorosan hozzátartoznak a gépjárművekben esett vagy okozott károk kockázatainak fedezése. A legismertebb altípusok a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a Casco biztosítás, de az autóhoz kapcsolódó kiegészítő biztosítások, a járműben ülők részére balesetbiztosítás, jogvédelem-biztosítás vagy a poggyászlopás-biztosítás is gyakran az ilyen típusú biztosítási “csomagok” részét képezi.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás az autó üzemeltetése során a biztosítást kötő autótulajdonos által másoknak okozott károkat téríti meg. A biztosítás a károsult és a károkozó érdekeit egyaránt szolgálja: a károsult követelése attól függetlenül megtérül, hogy a balesetet okozó gépjármű üzembentartója képes-e vagy hajlandó-e a kártérítést megfizetni; ugyanakkor a biztosítás védi a károkozót is, hiszen a biztosítási díj ellenében a biztosító átvállalja tőle az okozott kár teljes vagy részleges megtérítését.
A biztosítást kötelező megkötni minden gépjárműre, pótkocsikra, félpótkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, a forgalmi rendszámmal ellátott lassú járművekre, a munkagépekre és a segédmotoros kerékpárokra, függetlenül attól, hogy részt vesz–e a közúti forgalomban. Az eladó felelősségbiztosítása a gépjármű eladásának napján megszűnik, a felelősségbiztosítás az új tulajdonosra nem lesz érvényes, neki minden esetben új szerződést kell kötnie.
Ma Magyarországon 9 biztosítónál és két biztosító egyesületnél köthetünk kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (az Allianz Hungária, az Argosz, az Axa, az ÁB-Aegon, az Európa, a Generali-Providencia, a Közlekedési Biztosítók Egyesülete (Köbe), a MÁV Általános Biztosító Egyesület, az OTP-Garancia, az Union és a Zürich biztosítóknál). A legtöbb társaság számos lehetőséget kínál a szerződés megkötésére: a biztosítók kirendeltségein, tanácsadóiknál, a márkakereskedésekben, az átíró-irodákban, a postahivatalokban, esetleg telefonon vagy interneten keresztül is.
Érdemes tudni, hogy a biztosítóknak a gépjármű-felelősségbiztosítás esetén ajánlat-elfogadási kötelezettségük van, ami annyit jelent, hogy semmilyen okra hivatkozva nem utasíthatják el az ügyfél által tett biztosítás-kötési ajánlat elfogadását. A biztosítást azonban csak a biztosító által meghirdetett díjon lehet megkötni.
• Utazási biztosítások
Az utazási biztosítások elméletileg vegyes biztosítások, de a gyakorlatban a vagyonbiztosítási ágazat részeként tekinthetjük őket. Általában rendkívül kedvező áron köthetők, az üdülésre szánt összegnek csak egy kicsi töredékét képezik. Minden biztosítónál 3 napra szól a legrövidebb időtartamra köthető alapbiztosítás, amely átlagosan 600 és 900 forintba kerül. A következő kategórián – a 10 napos biztosításokon – belül már az árak és a szolgáltatások is jobban különböznek az egyes biztosítóknál. A harmadik katagóriába a 31 napra köthető biztosítások tartoznak. Ilyenre általában vendégdiákoknak, külföldön munkát vállalóknak vagy a hosszabb utazásokra vállalkozóknak van szüksége. Az utóbbi esetben érdemes nemcsak a biztosítás árát megnézni a választásnál, hanem a kárkifizetések felső kategóriáit is, mert az összegekben komoly eltérések lehetnek. A biztosítás díja függ a külföldi utazás helyszínétől is, az Európán kívüli célpontokra gyakran 50-100 százalékos felárat is felszámítanak a biztosítók.
Többségében az alábbi szolgáltatások tartoznak egy utasbiztosításhoz:
– telefonos felvilágosítás, segélyszolgálat
– mentőszolgálat
– szükség esetén a biztosított további egészségügyi ellátása és ennek fedezete
– a beteg hazaszállításának megszervezése, a szállítás és költségeinek átvállalása
– a biztosítási eseménnyel érintett vagyontárgy beszerzési értékének, útlevél, jogosítvány vagy forgalmi engedély újrabeszerzési költségeinek megtérítése
– szállodai költségek átvállalása
– a biztosított idő előtti hazautazásának megszervezése és megtérítése a biztosított közeli hozzátartozójának megbetegedése vagy halála esetén
– jogvédelmi szolgáltatásnyújtás szabálysértés vagy gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás esetén
– segítségnyújtás a gépkocsi, valamint a gépkocsiban ülők hazajuttatásában.
