Az aláírók a vereség egyik okát a személyi kérdésekben látják. Szerintük sem a Fidesz, de az MDF sem rendelkezett megfelelő személyi állománnyal, több olyan alkalmatlan ember került pozíciókba, akik erősen negatív megítélést váltottak ki – véli az aláíró Osváth György, Jávor Béla és Pálinkás József. A polgári politikusok nem igényelték kellően e szellemi háttérmunkát – állapítják meg az elemzők –, nehezen viselték a jó szándékú kritikát, a bírálókat gyakran ellenfélnek minősítették.
Az analízis Orbán Viktor politikai tehetségét nemcsak vitán felül állónak vallja, hanem megjegyzi azt is: “politikai érzékenysége és ösztöne egyedülálló a mai magyar politikai palettán”. Mindebből azonban az a parlamenti demokráciában szokatlan tény következett, hogy “a miniszterelnök személyisége oly mértékben határozta meg az ország vezetését, amely nehézségeket is magában hordozott. Túl sok döntés került a miniszterelnök hatáskörébe… és ez téves döntések esetén megnehezítette a módosítást. Orbán Viktor jelenleg társ nélkül dominál a magyar jobbközép politikai égboltján, de épp e társtalansága a nyugtalanító…”
