Belföld

Megnyirbálják a támogatásokat – vége a dalnak?

admin

2003. 04. 17. 13:49

Várhatóan 2004. január 1-jétől jelentősen átalakul a lakáshoz jutás állami támogatási rendszere. Csökken a méltányolható lakásigény új építés esetén, és legfeljebb 15 millió forintnyi támogatott hitelhez lehet hozzájutni a használt lakásokra. Szigorodhat az szja-kedvezmény is, viszont a „szocpol" tovább nő.

Nem volt könnyű dolguk azoknak, akik a múlt év végén próbáltak lakáshitelhez jutni a bankoknál. A várakozási idő a szokásosnál is hosszabbra nyúlt: több népszerű bankban számtalan türelmetlen ügyfelet lehetett látni gyűrött sorszámmal a kezében. Országszerte elterjedt ugyanis a hír, hogy 2003. január 1-jétől szigorodnak a támogatott lakáshitelfajták felvételének feltételei, s olyan pletykák is szárnyra kaptak, melyek szerint csökken, vagy megszűnik a támogatás. Bár a Postabank-pánikhoz hasonló rohamról nem volt szó, az alaposan kiszínezett híresztelések ezúttal is megették a hatásukat.

A politikai indítékoktól sem mentes szóbeszéd ugyanakkor nem volt alaptalan, hiszen az elmúlt egy évben igencsak megnőtt az államilag támogatott különböző típusú lakáshitelek állománya, így a költségvetés ehhez kapcsolódó terhei is meredek emelkedésnek indultak. Ezért azután az év végére fájhatott is a feje az ország pénzügyi vezetésének. A költségvetést jelentős fizetési kötelezettségekkel fenyegette, hogy 2002 nyara óta a bankokat megrohanó ügyfelek hitelállománya havonta már mintegy 50 milliárd forinttal növekedett.

A kormányzat elvileg szinte azonnal szigoríthatott volna a hitelfeltételeken, de ez nem történt meg. A cikk márciusi nyomdába adásakor a Pénzügyminisztérium a lakáshitel-feltételek szigorításának első tervezetét küldte véleményezésre. Az egyetlen tervezett, várhatóan 2004 elejétől életbe lépő, intézkedéssorozat a támogatott hitelek felvételének megakadályozása befektetési célú lakásvásárlás esetén, illetve ehhez kapcsolódóan a használtlakás-hitelek 30 millió forintos plafonjának felére csökkenése.

A kormányzat úgy kívánja elejét venni a lakáshitelekkel történő visszaéléseknek, hogy a támogatott hitel 15 millió forintban maximált összege a többé-kevésbé kiforrott tervek szerint egyfajta keretösszegként szolgálna, azaz élete során egy személy összesen ennyit vehetne fel lakásvásárlásra. (Mivel a tipikus hitelösszeg 4–5 millió forint, ez a lépés aránylag kis réteget sújt.) A koncepció szerint a módosítás után ellenőriznék, hogy a hitelt igénybe vevő valóban beköltözik-e a megvásárolt lakásba. (Használt, és új lakáshoz kapcsolódó támogatások, szociális feltételekhez kötött támogatások összegeit lásd a táblázatban >>)

Már tavasszal várható ezzel szemben a köztisztviselői törvény módosítása. A PM javaslata szerint csak az első lakás megvásárlása során tenné lehetővé a köztisztviselők számára a vételár egészének meghitelezését.


Csabai Lászlóné

Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott a FigyelőTrend kérdésére válaszolva elmondta: a köztisztviselők hitelfelvételének szigorításán és a viszszaélések szigorúbb ellenőrzésén, szabályozásán kívül a közeli hónapokban nem várható lényeges változás a támogatott hitelek rendszerében. Máté Miklós, a Seratus Ingatlan Kft. ügyvezetője alapjaiban egyetért a tervezett szigorító lépésekkel, illetve a céllal, hogy a befektetési célú vásárlások támogatását megszüntessék. Mégsem érti a pénzügyi vezetés lakáspolitikusok számára megfogalmazott, költségvetési túlköltekezésről szóló aggodalmait.

A használt lakások hiteleire járó támogatás egy lakás vételárának legfeljebb mintegy 8 százalékát teheti ki, de ugyancsak a használt lakásoknál döntően hatszázalékos tulajdonszerzési illeték terheli a vásárlót, tehát a költségvetés lényegében viszszakapja a pénzét. Nem is beszélve arról a többletről, amelyet a lakásmobilitás javulásával nyer az állam – teszi hozzá Máté Miklós –, hiszen a használt lakások piacának élénkítése révén további új lakások épülnek, amelyek nem csupán a gazdaság fejlődését segítik, hanem egyúttal újabb többletbevételek is befolynak az államkasszába.

A szakmai vita nem új keletű. Az MSZP döntéshozó köreiben hónapok óta kiélezett eszmecserék folynak a lakástámogatási rendszer átszervezéséről, illetve a költségvetés terheinek lehetséges csökkentéséről. Más oldalról azonban politikailag igen kényes kérdésről van szó, hiszen a „megszerzett jogok elvétele politikailag szinte öngyilkosság lenne” – érvel az egyik tábor.

A megnövekedett finanszírozási igényeket viszont vagy pótolni kell, vagy legalábbis valamilyen módon racionalizálni muszáj az állami támogatások „feneketlen kútba öntését”, s az állami forrásokat nem a vállalkozókra vagy a mind több lakást vásárló „új háziurakra” kell költeni – érvelnek a kérdést elsősorban pénzügyi oldalról szemlélők. Márciusi állapot szerint ugyanakkor a vezető kormányzó párt köreiben azok kerekedtek felül, akik a minimális változások hívei.

Adókérdés

A vita azonban még nem zárult le. Az egyik legkényesebb vitapont lehet a PM és a kormányzati lakáspolitikusok közt, hogy a kiszivárgott tervek szerint a PM a személyi jövedelemadó-kedvezményt is csökkentené. Jelenleg a lakáshitelekre kifizetett törlesztőrészlet 40 százaléka, de évente legfeljebb 240 ezer forint leírható a személyi jövedelemadóból. A kedvezményt is beszámítva sok esetben előfordul, hogy az évek során nominálisan is kevesebbet kell visszafizetni, mint amennyi hitelt folyósítottak. Ez persze ösztönzi a lakáshitel-felvétel mellett az átláthatóbb jövedelmi viszonyok megteremtését is, s így újfent csak nyer az állam. A kedvezmény teljes kihasználása ugyanakkor a hazai viszonyokhoz képest nagy jövedelemmel lehetséges, s az állam terhei még tovább nőnek – érvelnek a pénzügyi szakemberek.

A FigyelőTrend információi szerint 2004. január elsejétől mindenképpen jelentős szigorításra kell felkészülni. Az otthonteremtő hitelek szigorítása három fő elemre terjedhet majd ki: a 30 millió forintos felső értékhatár említett leszállítása mellett a méltányolható lakásigény mértéke is csökkenhet, s az adókedvezmény megkurtítása is fenyeget. Egyértelmű és érthető kormányzati szándék, hogy a támogatással vásárolt ingatlanokban valóban a támogatott tulajdonos lakjon.
Gerő András, a Biggeorge’s Új Otthon Centrumának vezetője szerint a lakást vásárlók mintegy 80 százaléka vesz igénybe hitelt a vásárlás során, hiszen az „olcsó pénz” minden lakásvásárló fantáziáját megmozgatja. Még azokét is, akik amúgy képesek lennének kifizetni a teljes vételárat. A négy–hat százalék körüli kamatok ugyanis nagyon vonzóak a jelenlegi hasonló szintű állampapírhozamok mellett – nem is beszélve a számtalan kedvezményről.

Igaz ugyanakkor, hogy a hitelek több százezer forintosra rúgó járulékos költségei miatt önmagában nem feltétlenül éri meg a lakásra szánt összeget hitellel kiváltani. Kétségtelen azonban, hogy az így felszabaduló összegből – lényegében az állami támogatás áldásos hatása következtében – ma egy szűk, tehetősebb réteg új autót vásárolhat, vagy a család megengedhet magának egy régóta vágyott luxusutazást.

A régi maradványok

Régóta napirenden van a hosszú évekkel ezelőtt bevezetett állami lakásépítési és vásárlási támogatások „aktualizálása”, azaz az inflációhoz és az elmúlt években átrendeződött ingatlanárakhoz igazítása. Erre persze várni kellett a választásokig, amikor is komoly politikai hozadékot is remélnek a döntéshozók egy-egy ilyen lépéstől.

Ennek a politikának a leglátványosabb eleme a lakásépítési kedvezmény (közkeletű nevén a szocpol) felemelésének bejelentése volt tavaly szeptemberben, néhány héttel az önkormányzati választások előtt.











Lakástámogatások
Módozatok

Előirányzat (milliárd forintban)
2002.
2003.
Lakásépítési kedvezmény (szocpol)
15,6
20,9
Kiegészítő kamattámogatás (új lakás építéséhez /vásárlásához)
14,0
20,0
Jelzáloglevél kamattámogatás (döntően a használtlakás-vásárláshoz)
7,0
14,0
Adó-visszatérítési támogatás (áfa-visszaigénylés)
6,5
7,0
Pénzügyminisztérium lakástámogatási fejezet
65,0
81,6
Egyéb források összesen
63,1
58,2
A fentiek együttesen
128,1
139,8


A jelentős emelés jó hír azoknak, akik új lakást építenek vagy vásárolnak, ám fontos tudni, hogy a méltányolható lakásigény csökkenése várható, így aki nagyobb ház építését is megengedheti magának, jobban jár, ha még ebben az évben belefog a hitelügyintézés embert próbáló kihívásába.

Azok számára, akik csak sok év távlatában gondolkodnak lakásvásárláson (például még nagyon fiatal a gyerekük), a lakás-takarékpénztári kedvezmények felemelése jelent remek lehetőséget. Az évente jóváírható támogatás kétszeresre (72 ezer forintra) emelése nyomán, négy év takarékoskodást követően, havi húszezer forint megtakarítása esetén személyenként 1,2–1,4 millió forint gyűlhet össze. Ez nem túl magas összeg, ám egy három-négy tagú családban mindenki köthet ilyen szerződést. Nem mellékes azonban, hogy az állami támogatás miatt a megtakarítás felvétele során a lakástakarék-pénztárak szigorúan ellenőrzik, mire költjük a pénzt. Ráadásul a hitelügyintézés igen körülményes, és jellemzően több hónapig tart.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.