Bagdad belső területére mintegy száz amerikai harckocsi és páncélozott csapatszállító hatolt be. A BBC-nek nyilatkozó amerikai hadműveleti tisztek azonban azt mondták, hogy a hétfői harcokat “nem lenne helyes” a bagdadi csatának nevezni. – A benyomulással azt az erőteljes üzenetet küldjük a iraki rezsimnek, hogy akkor és oda megyünk, amikor és ahová akarunk – mondta az egyik amerikai tiszt.
A katari amerikai középső parancsnokság szóvivője a szombatihoz hasonló “páncélos rajtaütésnek” minősítette a hétfői hadműveletet, amelynek célja szavai szerint “nem területfoglalás”.
Mohamed Szaid asz-Szahaf iraki tájékoztatási miniszter ugyanakkor hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Bagdad “biztonságban van”. Cáfolta, hogy a városközpontban amerikai páncélosok lennének, és azt mondta, hogy a szövetségesek “öngyilkosságba rohannak” Bagdad kapuinál. Szahaf szerint a fővárost támadó amerikai katonákat “lemészárolták”.
Az amerikaiaknak nem iraki beszámolók szerint is voltak veszteségeik a hétfői akcióban: legkevesebb hat amerikai katona megsebesült és hat másik eltűnt Bagdad déli részén, miután iraki rakétacsapás ért egy amerikai állást. Az iraki ellentámadásról az amerikai csapatok egyik szóvivője számolt be. Elmondása szerint egy iraki rakéta a harmadik gyalogos hadosztály második dandárjának hadműveleti központja közelében csapódott be. A sebesültek egyikének súlyos az állapota – tette hozzá a szóvivő.
Az ország déli részén a brit hadsereg hétfő délutánra gyakorlatilag bevette a második legnagyobb iraki várost, Bászrát. Bászra végleges bevétele vasárnap kora reggel indult, amikor a várost két hete ostromló brit erők három nagy oszlopba rendeződve megindultak a város központja felé. Az akciót a 7. brit páncélos dandár – a hírhedt Sivatagi Patkányok – 120 Challenger 2-es harckocsija és a királyi skót dragonyosok több ezer fős gyalogsága indította; késő délután, a negyedik éket kialakítva, megindultak a királyi tengerészgyalogság egységei is.
A város bevételére indított hadműveletet azután kezdték, hogy hírszerzési értesülések szerint “eljött a megfelelő pillanat”. Ennél többet a katari brit parancsnokság erről nem közölt, de nem hivatalos értesülések szerint ez azt jelenthette, hogy sikerült megölni a dél-iraki országrész katonai parancsnokát.
A brit védelmi miniszter megerősítette, hogy a Bászra ellen vasárnap megindult brit erők hadműveletének célja a második legnagyobb iraki város végleges bevétele. A rendszer “néhány kétségbeesett híve” azonban még kitart; “eltakarításuk” folyik – tette hozzá.
Brian Burridge légi marsall, az Irakban harcoló brit haderő főparancsnoka ugyanakkor hétfői sajtóértekezletén azt mondta, hogy a dél-iraki nagyvárosban “vége a Baasz-rezsimnek”.
A brit katonák hétfőn eljutottak a bászrai belvárosig, elfoglalták az egyetemet, amely korábban a brit állásokat tűz alatt tartó iraki milicisták egyik fellegvára volt.
Bászra lakói fosztogatásokba kezdtek: bútorokat és szőnyegeket vonszoltak ki egy nyugati szállodából, a városban sűrű füst terjengett.
A brit védelmi miniszter erről a londoni alsóházban tett délutáni nyilatkozatában azt mondta: ez úgy is értelmezhető, hogy a lakosság “csak visszaveszi, amit a rezsim ellopott tőle”.
Hoon azt mondta, hogy a brit haderő most már “ott is marad” Bászrában, de hozzátette: jelenlétének célja a biztonság megteremtése a lakosság számára. A miniszter megismételte a brit kormány által már többször hangoztatott tételt, miszerint a brit erők “egy nappal sem maradnak tovább a kelleténél” Irakban, és London hosszú távon az ENSZ keretein belül kívánja látni az iraki rendezési folyamatot.
Hoon szerint beindult a humanitárius segélyezés is; a dél-iraki Umm Kaszr kikötővárosba a szövetségesek által kiépített vízvezeték napi másfél millió liter tiszta ivóvizet juttat el, ami 160 ezer ember szükségleteit fedezi. A brit hadsereg emellett eddig 170 ezer adag élelmiszercsomagot osztott ki a lakosságnak Irak délkeleti részén.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
