Belföld

Harmincéves háború – egységes szabadalom

admin
admin

2003. 03. 16. 12:00

Végre megszületett a megállapodás az egységes uniós szabadalmi oltalomról. Ám a lemaradás az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben nem tűnik el, csupán csökken.

Megunta a tagállamok tétlenségét az Európai Unió (EU) legnagyobb iparvállalatainak vezetőit tömörítő Európai Gyáriparosok Kerekasztala a gazdaság versenyképességének javítását célzó, évek óta húzódó reformok ügyében.


A befolyásos szervezet nyilatkozatában, amelyet a 2000 tavaszán Lisszabonban útjára bocsátott gazdaságmodernizációs program végrehajtásával foglalkozó jövő heti EU-csúcs elé időzített, arra figyelmeztette az unió illetékeseit, hogy sokmilliárd eurónyi befektetés veszhet kárba, ha végre valahára nem teremtenek kedvezőbb üzleti környezetet. A gyáriparosok kerekasztala több olyan kulcsfontosságú reformot kér számon a tagországokon, amelyeket vezetőik még három évvel ezelőtt, a portugál fővárosban hirdettek meg, de amelyek azóta is ígéretek maradtak.

Mindezeken belül az EU máig egyik legnagyobb adóssága, hogy nem veszi komolyan a kutatásfejlesztést és az innovációt, amelyek a versenyképes gazdaság nélkülözhetetlen előfeltételei. Az eindhoveni központú Philips egyik vezetője panaszkodva említette, hogy cégének egyre kevésbé éri meg az unión belüli kutatás-fejlesztés.

 Szunnyadó potenciál

 A közösségi szabadalom létrejötte a várakozások szerint hozzásegíti majd Európát szunnyadó kutatási és innovációs potenciáljának a jelenleginél sokkal jobb kihasználásához. Van is mit pótolni, hiszen az EU ezen a téren csak bottal ütheti gazdasági versenytársai nyomát. A helyzet pedig aligha javul az új tagok belépése után, elvégre azok még az unió régi tagjaihoz képest is igen szerény eszközöket fordítanak K+F-re. A tagjelöltek 2000-ben GDP-jük kevesebb mint 1 százalékát áldozták a célra; Magyarország, az EU kimutatásai szerint, alig 0,8 százalékot. Ez a felét sem éri el az unió jelenlegi tagállamai hasonló mutatójának. Az EU tavaly Barcelonában a GDP 3 százalékában jelölte meg a követendő célt. Ez az amerikai K+F ráfordításokkal megegyező érték. Az unióban 1000 munkavállalóra 5, az Egyesült Államokban 8, Japánban pedig 9 kutató jut. Igaz, van két olyan uniós tagország – Finnország és Dánia -, amelyek ebben a tekintetben Japánt is túlszárnyalják.

Felező díjcsomag



Úgy látszik, használt az erélyes hangütés. A tizenötök illetékes miniszterei a napokban Brüsszelben elvi kompromisszumot kötöttek a közösségi szabadalomról, amelyről ezt megelőzően közel 30 éven át folytattak meddő vitát a tagállamok. Annak ellenére tartottak ilyen sokáig a tárgyalások, hogy kezdettől fogva egyértelmű volt: a jelenleginél egységesebb rendszer a költségek csökkentésével csak hasznára lehet a kreatív képességek kibontakozásának Európában.

Egy szabadalom levédése jelenleg 50 ezer euróba kerül, és csupán 8 országban nyújt oltalmat kérvényezőjének. Az egységes, a kibővített EU valamennyi tagállamában érvényes szabadalom ennek éppen a felébe kerül majd. Igaz, még így is jóval drágább lesz az Egyesült Államokban vagy Japánban kifizetendő összegnél, ahol pillanatnyilag az európaihoz képest ötödáron lehet az oltalom birtokába jutni.

Nyelvháború

Az Európai Bizottság eredeti javaslata amerikai típusú és árú közösségi szabadalmat irányzott elő, ám ez azon a – később optimistának bizonyuló – feltételezésen alapult, hogy a tagországok beleegyeznek nyelvi előjogaik csorbításába. A szabadalom árának legtetemesebb részét ugyanis a fordítási költségek teszik ki, amelyek oldalanként 85 euróra rúgnak. Brüsszel költségmegtakarítás gyanánt olyan megoldást javasolt, amelynek értelmében csak a müncheni székhelyű közösségi szabadalmi hivatal, a European Patent Office három hivatalos nyelvére – angolra, franciára és németre – fordították volna le a dokumentumokat.

Ez ellen elsősorban a spanyolok és az olaszok ágáltak, majd persze mások is csatlakoztak hozzájuk, így nem volt mit tenni: új kompromisszumos megoldás után kellett nézni. A végleges alku értelmében a szabadalmi kérelmet a három hivatalos nyelv egyikén kell benyújtani. A választott lesz a munkanyelv, és az azon megszövegezett beadványt a hivatal költségén két más nyelvre – spanyolra és olaszra – is le kell majd fordítani. A végleges engedély megadása után az eredeti kérelmet a közösség valamennyi nyelvére át kell majd ültetni – a bővítés után 21 nyelvre.

A megállapodás értelmében a kérvényeket továbbra is a közös szabadalmi hivatalhoz kell benyújtani, amelynek hatásköre lesz azok elbírálása és a szabadalmak kibocsátása. Mindazonáltal az országos szabadalmi hivatalok szerepe sem szűnik meg: a csak belföldi védettségre irányuló kérelmeket ezek fogadják majd.

 Távoli magyar sikerek

 A szabadalmaknál is legalább ilyen szembeszökők a különbségek. Az EU-ban 2001-ben 1 millió lakosra 161 szabadalom jutott, a tagjelölt országokban – Bulgáriát és Romániát is beleértve – viszont csupán 8. Mindezek fényében talán meglepő, hogy a Figyelőnek nyilatkozó brüsszeli szakértők szerint Magyarország az egy főre jutó szabadalmak tekintetében még mindig az első 10 ország között van a világon. Igaz, ez a magyar jelenség sem örökéletű, amit az is mutat, hogy a helyzet évről évre romlik.

Ki lesz a főbíró?



A nyelvhasználaton kívül az bizonyult még kemény diónak, hogy vajon vitás ügyekben a nemzeti bíróságokhoz lehessen fordulni jogorvoslatért, vagy hozzanak létre egy központosított jogi fórumot, amelynek illetékessége a közösségi szabadalmakra terjedne ki. Az utóbbi elsősorban Németországnak volt ellenére, amely sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy fennmaradjon különleges ítélőtábláinak illetékessége a szabadalmak körüli vitás kérdésekben.

Berlin végül belement abba, hogy 2010 után közösségi alapokra helyezzék az ítélkezést a peres ügyekben. A luxemburgi székhelyű Európai Bíróságon – az elsőfokon eljáró intézménynél- erre a célra külön bírósági táblát hoznak létre, amely a vitás kérdésekben és fellebbezési ügyekben járhat majd el.


 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.